Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Molnár János: A Szociáldemokrata Párt új politikai irányvonalának kialakulása 442
A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT ÚJ IRÁNYVONALÁRÓL 485 nincs itt az ideje a rendelet hibái korrigálásának. Nem tudták azonban a pártot a földreform végrehajtásának valóban aktív részesévé tenni. Ezt a májusi pártvezetőségi ülésen Bán is elismerte: „a végrehajtásban nem merném azt állítani, hogy túlságosan kivesszük a részünket, ez a Kommunista Párt vezetésével indult el". A jobboldal szinte büszke volt erre a lanyha részvételre. Szeder kijelentette: az MKP ugyan hívott bennünket, de mi nem mentünk, s én nem is sajnálom ezt. Még 1946 őszén is a földreformrendelet hibáit emlegette. Elsietettségét s azt: hiba, hogy nem az igazságügyi hatóságok, hanem a Földigénylő Bizottságok állapítják meg, kitől lehet elkobozni a földet fasiszta, népellenes múltja miatt. 1946 októberi utólagos bírálata szerint: „bizony sok érdemtelen jutott pillanatnyi hatások alatt ahhoz, hogy learathassa a már bevetett földterületet".149 Szeder kifogásainak politikai színvonala különösebb kommentárt nem igényel. Az ország előtt álló másik nagy feladat akkor az újjáépítés megszervezése volt. A párt 1945 májusi értekezletén Bán jól érzékelte ezt. A 10-én tartott referátuma ugyanazokat a feladatokat jelölte meg, amelyeket az MKP május 20—21-i országos konferenciája. A legfontosabb a közlekedés helyreállítása, az építőipar megszervezése, valamint a mezőgazdasági szerszám- és kisgépgyártás megindítása — mondta.ls 0 Az értekezlet azonban nem értette meg eléggé Bánt. A vitában senki sem tért vissza erre a témára. Már az MKP konferenciája után befejeződő értekezlet összefoglalója, a róla kiadott ismertető kissé elhomályosította Bán világos feladatmegjelölését. A májusi értekezletnek átfogóbb feladata volt. Itt körvonalazták a párt új politikai irányvonalát. * Az új irányvonal kialakulásában döntő állomás volt az 1944 októberi Egységokmány. Ez kijelentette, hogy a két munkáspárt közös célja a „független, szabad, demokratikus Magyarország megteremtésén keresztül" a „szocializmus megvalósítása", s hogy ennek „a magyar munkásosztály harcos, forradalmi egységének megteremtése", egységes pártja a biztosítéka. Az egyesülést azonban a „háború utáni" időkre halasztották, hogy erőiket a közvetlen feladatok megoldására összpontosíthassák. Az egységes szakszervezet és ifjúsági szervezet — az Ifjú Szocialisták Szövetsége —, összekötőbizottság, valamint közös lap létrehozását viszont halaszthatatlannak tekintették.151 Az Egységokmány tartalmazta az SzDP politikai irányvonalának egyik legfontosabb alapelemét, a munkásosztály egységét, továbbá félreérthetetlenül állást foglalt a közös cél, a szocializmusért való harc mellett. Nem tért ki azonban más fontos kérdésekre, továbbá nem a párton belüli vita alapján elfogadott okmány volt, egyes pontjai a szakszervezetek 149 Az 1945. május 10., 17. és 24-én tartott kibővített pártvezetőségi ülés jegyzőkönyve (Pl Arch. 253/1-5.); PI Arch. 283/7-10 (vezetőségi) és 283/16 (megyei) titkári értekezlet, 1946. okt. 22.). 15 0 Az MKP az újjáépítés gazdasági feladatait az ápr. 20-i határozatában rögzítette (Határozatok 74-76). Ez ugyanazokat a feladatokat jelölte meg, mint az országos értekezlet májusban. De ez még nem átfogó politikai terv volt, csak gazdasági program. Ennek alapján javasolta az Összekötő Bizottság előtt a teendőket. Ezen - Rákosi és Bán előterjesztése alapján - egyetértésre jutottak. 151 Határozatok 30-32.
