Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Molnár János: A Szociáldemokrata Párt új politikai irányvonalának kialakulása 442
472 MOLNÂR jänos egy szörnyű örökséget elődjétől". így beszélt Czettler Jenő és vitéz Somogyi Béla is.114 Általános lett az a nézet is, hogy a Kállay-kormány nem felelős, a háborúba sodródásért, hiszen „ki vagyunk téve a hatalmasok önkényének, akiknek a parancsát teljesítenünk kell", hiszen „a világesemények rajtunk és mint minden nemzeten, nagyon és kicsin, keresztülgázoltak".11 5 Az SzDP ellenezte a kormány háborús politikáját. Mivel a parlamentet nem kérdezték meg, a Szovjetunió elleni hadüzenet ellen ezen a fórumon sem az SzDP, sem más nem tiltakozhatott. Peyer a Külügyi Bizottságban megtette. 1942. november 26-án a parlamentben jelentette ki, hogy „külpolitikai kérdésekről nem beszélek. Nem értek egyet a kormány külpolitikájával. Ezt megmondtam a múltkor is, nem mondok többet: várok".11 6 1943 nyarán, a Bajcsy-Zsilinszky Endre-féle memorandummal Peyer is megismerkedett, s egyetértett vele.11 7 A memorandumot a szélsőjobboldal a parlamentben élesen támadta. Bajcsy a november 26-i ülésen kijelentette, hogy a háborúba lépés alkotmányellenes volt, pedig még a Jogos és súlyos tanulságok során belénk idegződött félelmünk Európa bolsevizálásától" sem kellett volna többre indítsa az országot, mint hogy szabadcsapatokat küld a bolsevizmus elleni harcra. „Semmiféle szerződéses kötelezettség nem írta elő számunkra pártunk felfogása szerint, hogy egyetlen katonát is adjunk ebbe a háborúba". Ezért „elemi kötelessége a magyar politikának, kormánynak és országgyűlésnek az ország minden katonai erejét maximumig fejleszteni és kinnlévő haderőnket visszavonni és összpontosítani országunk védelmére".11 8 Erre jogi lehetőséget teremt az is, hogy a háromhatalmi egyezmény egyik tagja, Olaszország kiesett. A szélsőjobboldalon óriási felháborodást váltott ki, hogy Kállay a Bajcsy-Zsilinszky memorandumának csupán a publikálását tartotta veszélyesnek,11 9 Bajcsy-Zsilinszky felszólalása pedig a végsőkig fokozta a nyilasok dühét. Az utána felszólaló Peyer felvetette: meg kellene vizsgálni, valóban alkotmányellenesen történt-e a hadbalépés. Hozzanak létre parlamenti bizottságot ennek kivizsgálására, ő is kijelentette, hogy Olaszország kilépése után jogilag nem kötik le az országot az egyezmények. Magyarország már megtette kötelességét ebben a háborúban, „többet mint kellett volna". (Megjegyzendő, hogy Peyer e mondata után Bajcsy-Zsilinszky közbekiáltott: „Semmire sem volt kötelezve! Egy katona adására sem volt kötelezve.") Végül azonban úgy zárta beszédét, hogy nehéz megállapítani, ki kezdte, melyik fél a felelős. „Mi csak egyet kérünk: bennünket hagyjanak békén, mert mi ebből a kérdésből kívül akarunk maradni, nekünk ezekben a harcokban, ebben a nehéz küzdelemben csak az a szerencsétlen szerepünk van, hogy felvonulási útban feküdtünk és rajtunk keresztül kellett menni és a magyar kormány nem I ' 4 0FN IV. köt 16., 17., 39. és 44. Nem térünk itt ki annak részletes bemutatására, hogy -különösen a felsőházban - arról beszéltek, hogy Kállay a zsidókérdésben mérsékletet tanúsít, s ezért a hazai zsidóság hálával tartozik. Ezt örffy így fogalmazta: „Felhívom ... a zsidóságot arra, hogy ha arra kerül majd sor, hogy az ő közismert nemzetközi befolyásukat latbevessék, vajon ott lesznek-e és el fogják-e mondani azt, ami kötelességük és ezt az országot meg fogják-e védelmezni vagy sem" (OFN IV. köt. 54. 1943. dec. 14.). II s Uo. IV. köt. Vitéz Somogyi és örffy felszólalásai, 49., 53. II 6 OKN 16. köt. 271. III Pintér: i. m. 204. 11 ' OKN 18. köt. 283-284. 1,9 Uo. 640.
