Századok – 1978

TANULMÁNYOK - Molnár János: A Szociáldemokrata Párt új politikai irányvonalának kialakulása 442

A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT ÚJ IRÁNYVONALÁRÓL 469 egy központi irányítás csökkenthétté volna a szélsőséges terrormódszereket, de a lényegen, a rendszeren nem változtatott volna. Egyetértett a jobboldal Kállay val a rend fenntartásában is. Peyer a rend fontosságát már 1942 végén hangsúlyozta: „Én, aki átéltem az 1918-as eseményeket ... ezekből a tapasztalatokból szűröm le azt a megállapítást, hogy egy nemzet csak akkor képes a maga érdekeit megvédelmezni, ha elsősorban belső területén nyugalmat és rendet tud biztosítani."102 A párt vezetői 1943-ban azután többször biztosították Kállayt: nem céljuk 1918-as állapotok előidézése, az SzDP-t illető ilyen aggodalma alaptalan. Ha a „túloldal" nem akar újra 1918-at, ebben mi is teljesen egyetértünk vele - mondogatta Peyer és Szeder. A munkásosztály elég érett arra, hogy elkerülje 1918 buktatóit. Ezt emelte ki október 3-i beszédében a baranyai választmányi ülésen Szeder.10 3 Peyer pedig a kolozsvári választmányon kijelentette, hogy ,.mindent el fogunk követni az ország rendjének és nyugalmának fenntartására, hogy megőrizhessük országunk függet­lenségét és szabadságát az események viharában és felépíthessük a demokratikus Magyarországot".10 4 1943 decemberében ismét nyomatékosan hangsúlyozta, „sokat halljuk, hogy a múlt eseményei nem ismétlődnek meg. Innen üzenem: a mi álláspon­tunk is ez". 1944 elején is azt emlegette, hogy „amit akarunk, az nem felfordulás és zűrzavar, hanem becsületes átmenet"-10 5 Mindezekben a kijelentésekben természetesen szerepe lehetett annak az aggodalomnak is, hogy belső forrongás esetén a németek azonnal megszállják az országot és nyüt Gestapo-terror következik be, és ez tíz meg tízezrek pusztulását vonja maga után. A kivárási politika azonban ezt sem tudta megakadályozni, s az általános haladás és a magyar nép igazi érdekeinek védelme is a fasizmus elleni harcot követelte volna, nem pedig a kivárást. Azonkívül: feltehetően nem „Október" teljes megtagadásáról van szó, hanem arról, hogy az akkori „felfordulás és zűrzavar" Trianon oka volt, ezért el kell kerülni. Csakhogy ez hamis dolog volt. Egyrészt: Kállay is felfordulásról és zűrzavarról beszélt, értve ezen a polgári demokratikus forradalmat. Ettől az állásponttól Peyer és Szeder nem határolták el magukat. Továbbá: a „becsületes átmenetet" a kormánytól várták. Végül az „ország függetlenségének" védelme jelszó ekkor már a Szovjetunió ellen is irányult. A parlamentben nagyon ellentmondásossá vált a párt helyzete. Figyelembe kellett vennie, hogy Kállay engedi a párt működését, s nem hallgat a nyilasokra. Taktikai szempontból érthető volt, hogy a párt nem vállalta az aktív harcot a háborúból való kilépésért. Másrészt volt bizonyos hallgatólagos megegyezés a polgári ellenzék, a/. SzDP és a kormány között, hogy „kényes" kérdésekről a parlamentben nem beszélnek. Bajcsy is, Peyer is többször utált erre - az értelme az volt, hogy nem akadályozzák Kállay előttük is ismert külpolitikai manővereit, és nem hívják fel rájuk a németek vagy a nyilasok figyelmét. Ebben pedig az a remény fejeződött ki, hogy Kállay kísérlete sikerül. Az SzDP az 1942-es költségvetési vitában alig vett részt, csak novemberben szólalt fel Peyer. Intenzíven csupán 1943 novemberében, decemberében kapcsolódott be a l0, Uo. 270. ,03 N, 1943. okt. 5. 104 Uo. 1943. nov. 10. 10 5 Uo. 1943. dec. 19. és 1944. jan. 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom