Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Molnár János: A Szociáldemokrata Párt új politikai irányvonalának kialakulása 442
464 MOLNÁR JÁNOS kormánypártot is értette - erőszakolni a véleményüket, mert „úgy is tudjuk, hogy Sztálingrád előtt másféle véleményük volt, Sztálingrád után megint más véleményük lett", s Peyer mostani beszéde „szintén Sztálingrád utáni hang".81 Kállay - bár keveset beszélt a forradalmárok konkrét tevékenységéről - bemutatkozó beszédétől kezdve mindvégig hangsúlyozta a rend védebnét a „felforgatóktól". 1942 márciusában utalt először arra, hogy a hadsereget 1918-ban felbomlasztották, s hogy ez vezetett a forradalomhoz és Trianonhoz. Ettől kezdve a belső problémákat is érintő fontosabb beszédeiben sohasem hiányzik 1918-ra, az őszirózsás forradalom „pusztításaira" való utalás. A kormány fő feladata a belső rend fenntartása, és még a parlament is vegye figyelembe, hangoztatta: „1918-ban már egyszer láttuk, hogy a bomlasztásnak, a destrukciónak, a züllésnek csírái a parlament padsorainak egy részéből indultak el. Ez még egyszer nem történhet meg."82 1943-ban már úgy vélte, hogy e téren sikereket könyvelhet el, mert halvány jele sincs annak, hogy valaki is 1918-as viszonyok előidézésére törekednék.8 3 A rendszer átmentésére és titkos tárgyalásai leplezésére Kállay nemzeti egységet propagált. Parlamenti bemutatkozó beszédében, 1942 márciusában kijelentette: szeretné, ha a hadsereg, tehát a háború ügye, a nemzetiségi kérdés, valamint a közellátás problémája nem lenne pártügy, s ezekről sem a parlamentben, sem kívüle nem rendeznének pártvitákat. A Kállay-féle nemzeti összefogás hirdetett célja kezdetben „a pártpolitikának a nemzeti életből való kikapcsolása", visszaszorítása, különösen az ifjúságnak a pártoktól való távoltartása volt.84 Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a rendszer parlamentarizmusa európai méretekkel mérve „szinte példátlan", Magyarország független ország, szabadságban él, a pártok szabadon működhetnek, jobb- és baloldali lapok egyaránt megjelennek. A korlátokat azonban világosan megjelölte: megengedi a parlamentarizmust — mondotta —, ameddig nem sérti a „nemzeti" érdekeket.8 5 Kétségtelen, hogy ennek a politikának, már 1942 végére voltak bizonyos eredményei, s Kállay 1942 decemberében kijelentette, hogy az értelmezése szerinti „nemzeti egység gondolata talán még soha sem élt olyan mértékben", mint most.86 A gyakorlatban a nemzeti egység hátterében természetesen jelen volt a forradalmi és igazi demokratikus baloldal brutális és szívós üldözése. 1943. május 29-i beszédében Kállay nyíltabban megfogalmazta céljait. 1941 óta először hangsúlyozta nyomatékosan a „védekező" háború teóriáját. A Kárpát-medence népeinek békéjét emlegette, és arról szólt, hogy átfogó szociális kódexet tervez. Beszédének legfontosabb momentuma az a bejelentés volt, hogy „programja, hite és akarása, hogy ezt a nemzetet átvezesse a ma világának szörnyű krízisén". Ebbe az átvezetésbe másnak nem lehet beleszólása, így a baloldalnak sem. Népfront nincs, s ha 81 Üo. 19. köt. 76., 78. 82 Kállay: i. m. 2. köt. 24. 83 Uo. 119. (Még csíráját sem látja „azoknak a lelki elferdüléseknek, amelyek egyszer 1918-hoz vezették ezt az országot" - mondta 1943. márc. 11-én.) 84 Kállay: i. m. 1. köt. 40., 77. "Uo.55. 84 Uo. 2. köt. 96.
