Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Molnár János: A Szociáldemokrata Párt új politikai irányvonalának kialakulása 442
A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT ÚJ IRÁNYVONALÁRÓL 453 2. Az új politikai irányvonal kezdetei, az SzDP 32. kongresszusa és jobboldali elferdítése A KMP a Komintern VII. kongresszusa után, a korábbi kísérletek, a nemzetközi tapasztalatok, súlyos belső válságok után megkezdte stratégiájának és taktikájának a fasisztaellenes népfrontot és a függetlenségi harcot szolgáló megváltoztatását. Ennek legfontosabb eleme az SzDP-hez való viszonyának megváltoztatása volt. Egyben ez volt az egyik legnehezebb feladat is. A „szociálfasisztáktól" a testvérpártig hosszú és keserves út vezetett. Olyan — tettekben megvalósuló - önbírálat, amit a „rendőrspicliző" partner megfelelő válasza késve követett. A KMP legelőször ezen az alapvető területen, a munkásegységben kezdte kijavítani hibáit. 1934 és 1936 között — sok visszaeséssel, buktatóval, a párttagok nagy részének meg nem értése ellen is harcolva — gyakorlattá tette a szakszervezetekben való politikai munkát. 1936 januári határozatában kijelentette, hogy „az egész dolgozó nép fasisztaellenes frontjának megteremtése csak a proletár akcióegység alapján lehetséges". 1936 júniusában a demokratikus köztársaságért, a békéért, a dolgozók mindennapi érdekeiért, a földreformért folytatott harc fő feltételének ugyancsak az SzDP-hez való viszony megváltoztatását tartotta.3 7 A párt feladata, hogy magyarázza: „népfront nélkül lehetetlen a demokratikus Magyarország kiharcolása és az ország függetlenségének biztosítása", írta a Dolgozók Lapja első száma.3 8 A népfront azonban nem egyszerű megállapodás a pártok vezetői között, hanem nagyszabású tömegmozgalom. Ennek megteremtésére kell törekedni a munkásosztály vezetésével. 1938 áprilisában a lap kijelentette, hogy „a német fasizmus ott áll határainkon... Veszélyben az ország!... A magyar munkásosztály ebben a helyzetben felelőssé lett az egész országért, a magyarság jövőjéért, a nemzet sorsáért. Álljon élére annak a harcnak, amelynek meg kell indulnia az ország függetlenséginek megvédelmezésére... Szabad, független, népi Magyarországot akarunk."3 9 A KMP-t 1940 tavaszán súlyos veszteség érte. Sok vezetőjét letartóztatták, Mégis továbbfolytatta keservesen nehéz munkáját. 1941 szeptemberétől kidolgozta, majd fejlesztette a háborúból való kilépés, a függetlenség és a demokratikus átalakulás programját. 1941. szeptember 1-i felhívásában minden hazafias és demokratikus politikai csoport legfőbb feladatának a német imperializmus alóli felszabadítást, a Szovjetunió elleni indokolatlan háborúból való kilépést jelölte meg. Kijelentette, hogy a párt e célokért németellenes politikai mozgalomban kész szövetkezni a polgári pártokkal is. ígérte, hogy tevékenysége a magyar jogrend kereteit nem lépi túl, nem törekszik a fennálló társadalmi rendszer erőszakos megdöntésére. A párt egész tevékenységét „a közös nemzeti célok megvalósításáig kizárólag a közös ellenség, a megszálló német hatalom ellen fogja fordítani".4 0 További munkáját valóban ez az irányvonal határozta meg. "Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből 1935-1945 (Kossuth 1964.) 42. és 62. L (A továbbiakban: Dokumentumok.) Szántó Zoltán: A „Dolgozók Lapja" irányelvei és feladatai (Dolgozók Lapja, Szikra. 1955.7.) *9 Révai József: Előre a népfrontért! (uo. 54.1.) és Május elseje és a magyar munkásság feladatai (uo. 118-119.). 4"Dokumentumok, 292.
