Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Molnár János: A Szociáldemokrata Párt új politikai irányvonalának kialakulása 442
A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT ÚJ IRÁNYVONALÁRÓL 451 válságból kivezető út megtalálása volt.3 4 Ennél többet nem akartak. Tolnai ugyancsak konkrétan is utal Szovjetoroszország gazdasági életére. A szocializálást hangsúlyozza, mint a tervek lényeges elemét. A munkaterv nem lett élő állásfoglalás, nem játszott szerepet a párt politikai irányvonalának megváltoztatásában. 1936 után Mónus már nem foglalkozott a munkaterv kérdésével, de láthatóan tovább gyötörte a gondolat: hogyan felelhet meg a szocialista eszme és mozgalom a kor követelményeinek. Erre kísérelt meg választ adni az 1937-es pártgyűlésen. Igen fontosnak tartotta ezt az összegezést. „Érzem a feladat súlyát. Ebben a pillanatban személyes szeretettel és megbecsüléssel gondolok azokra, akik előttem ezen a helyen a párt megtisztelő megbízatásából hasonló témát referáltak és akiknek ajkáról egykoron én is mint küldött lestem a szocializmus igéit. Ezek emlékét idézem" — mondta. Mónus referátumának egyik fő kérdése a Szovjetunió megítélése. Elismeri, hogy a Szovjetunióban — a nagy franciához hasonló, tehát polgári jellegű — forradalom zajlott le. Elismeri továbbá, hogy a Szovjetunió rendkívül fontos külpolitikai tényező, mert óriási katonai erővel rendelkezik. Kijelenti azt is, hogy a Szovjetuniónak békére van szüksége. A téma fő gondolatmenete azonban az, hogy „bolsevizmus és szocializmus nem azonos. A bolsevizmus nem szolgálja a társadalom fejlődését ... És nekünk nincsen fontosabb és jelentősebb feladatunk, mint hogy különválasszuk a szocializmus ügyét Oroszországtól, hogy semmiképpen se kapcsoljuk össze a kettőt". Végső következtetése: a párt álláspontja két irányú a Szovjetunió tekintetében, „egyrészt: el a kezekkel a Szovjetuniótól. Senki se avatkozzék bele a Szovjetunió belső ügyeibe, senki ellene háborút ne indítson és se jobbról, se balról ne bántsák. Hagyják magára. Problémáit önmaga oldja meg. Másfelől az a felfogásunk,... hogy a szocializmust el kell választani a bolsevizmustól, a diktatúrától, az orosz állam kormányzásától és mindattól, ami kompromittálná és megfosztaná eszmei tisztaságától". Mónus ekkor már nem volt dühödt szovjetellenes, de álláspontja még hatékonyabban szolgálta a Szovjetunió befeketítését, mint a nyílt szovjetellenes kirohanások. Mónus ekkor még nem értette a Szovjetunió szerepét a forradalmi mozgalomban, sem a hatalom szerepét általában.3 s A másik, ugyancsak negatív momentum Mónus koncepciójában a szocializmus amerikai „előrehaladásának" túlértékelése. Azt fejtegeti, hogy a kapitalizmusba vetett hit megrendült nemcsak a munkásosztály, de a polgárság között is, hogy a kapitalizmus maga 34 Tolnai 1947-ben, visszaidézve a harmincas évek szociáldemokrata munkaterveit, a szocialista gazdaságpolitika mellett való kiállásnak tekintette őket. Lényegük a kulcsiparok államosítása és a gazdasági demokrácia, a dolgozók beleszólásának biztosítása volt - írta (Gazdasági terveink és — végrehajtásuk. N, 1947. febr. 16.). 35 Mónus Ülés: A szocializmus világképe (Szociáldemokrata Füzetek 4. sz. Népszava Bp. 1937). Meg kell jegyezni, hogy Mónus 1941 júniusáig többször is kifejtette, hogy a Szovjetunióban nincs szocializmus. Lásd különösen: Oroszország beszéltet magáról (Sz, 1938. 3. sz.). Szocializmus és szabadság (Népszava Naptár 1938. Itt azt úja, hogy a szociáldemokrácia feladata a polgári szabadságjogok védelme a bolsevizmussal és a fasizmussal szemben. 27.), valamint Ami bennünket foglalkoztat című - Ács Tamás névvel jelzett - írásait (Népszava Naptár 1940). Ez utóbbiban azt fejtegeti, hogy az orosz-német szerződés „megfosztotta a háborút antifasiszta jellegétől" (30. L), hogy a bolsevizmust nem szabad azonosítani a szocializmussal (35. L). Itt nem tárgyalható pozitív jelenség Mónusnál, hogy szerinte a kormányra került szociáldemokrata pártokat sem szabad azonosítani a szocializmussal. 4*
