Századok – 1978
TANULMÁNYOK - L. Nagy Zsuzsa: A hazai liberális ellenzék a világgazdasági válság idején (1928-1932) 403
A HAZAI LIBERÁLIS ELLENZÉK 425 akik megkönnyítik a kormánybakerülést, akik a hagyományos és uralkodó pártokhoz, osztályokhoz, rétegekhez tartozva mintegy egyengetik az ellenzék útját. Ilyen lehetőséget látott Kállayban. A Horthyval kapcsolatos megnyilatkozásaiban is ott munkált az a megfontolás, hogyha bármilyen csekély, de az ellenzék által felhasználható reagálást, gesztust tudnak kicsikarni a kormányzótól vagy környezetétől, akkor azzal kitűnően operálhatnak éppen a Kállay-féle politikusok körében. Józan ésszel ugyanis nem lehetett arra számítani, hogy Horthy Bethlennel szemben a liberális ellenzéket preferálja, miután Gömböst juttatta be a kormányba. Rassay, aki a liberális ellenzéken belül egyedül volt abban a pozícióban, hogy egyáltalán foglalkozhassék a kormányrakerülés gondolatával, mert ilyen esélyei a zsidó Vázsonyi Jánosnak, az emigrációval való kapcsolataik miatt teljesen kompromittálódott Nagy Vincééknek nem lehettek, minden energiáját egy kormányképesnek tervezett ellenzéki párt létrehozására fordította. Ezért taktikázott, nem riadva vissza meglepő fordulatoktól, érveinek váltogatásától, ezért fordult el egykori társaitól s keresett szövetségeseket a mérsékelten konzervatívok között, a keresztény ellenzéknél, a legitimistáknál. Rassay nagy energiával szervezte pártját, mint az ellenzéki front szervezeti alapját, és nem is sikertelenül. A főváros több kerületében új pártszervezeteket alakítottak, Rassay nemcsak ezeket, de a régieket is sorra látogatta.10 5 A pártszervezés vidéken is mutatott eredményeket. Szolnokon pl. megalakult a Polgárok és Munkások Kossuth Pártja, amelyben értelmiségiek, ügyvédek, kispolgári elemek s a korábban a Függetlenségi Párthoz tartozók tömörültek. A párt Rassayt, „Kossuth apánk eszméinek rendíthetetlen harcosát" kérte fel vezetésre. Törekvéseiket brosúrába foglalva a demokrácia és a belpolitikai szabadságjogok „1848-ban gyökerező" programjának képviselői, a „polgárság mai hivatott vezérei" közé sorolták Rassayt, de Friedrichet, Bródy Emőt, Kállay Tibort, Gaál Gasztont, Nagy Emilt, Sigray Antal grófot, Apponyi Albert grófot is.106 Ez a névsor Rassay tényleges vagy potenciális szövetségeseit tartalmazza, lényegében véve azokat, akik hamarosan mint a „nemzeti koncentráció" követelői lépnek a színre. Jelezte azt is, amit Rassay nagyon szeretett volna elérni, hogy a legitimistákon, keresztény ellenzéki politikusokon túl a kisgazdákat is maga mellé állítsa. Erre vonatkozó sorozatos tárgyalásait ez időben élénk figyelemmel kísérte a rendőrség, amely törekvését úgy summázta: a „cél kormányalakítás".10 7 A Nemzeti Szabadelvű Párt 1928-ban még meglehetősen rövidre fogott célkitűzését 1930-ban már programmá szélesítette Rassay. A ferencvárosi pártkörben utalt a két évvel korábban meghirdetett alapelvekre: a békeszerződés békés revíziója, a demokratikus államberendezkedés kiépítése és ésszerű gazdálkodás kialakítása a kormány és az állam szintjén. Mivel ezek terén a kormány semmiféle eredményt nem tud felmutatni, távoznia 10 'Újság, 1930. márc. 21. Csoportok alakulnak a parlament folyosóin. Apr. 25. Éles kritikák hangzottak el a szabadelvű párt újpesti zászlóbontó vacsoráján. Márc. 1. Megalakult a Nemzeti Szabadelvű Párt a budai I. kerületben, stb. l06 OL BM res. 1930-7 -79 2 3. (A Szolnoki Polgárok és Munkások Kossuth Pártjának szervezőbizottsága által kiadott röpirat. Felelős kiadó dr. Gergelyffy Géza.) l0, Uo. BM VII. res. 1930-7-5285 (1930. máj. 15-i jel.) Kozma is Figyelemre méltónak tartotta Rassay próbálkozását, de nem hitt sikerében. OL Kozma ir. 14. cs. Politikai levelek 1930. 48.
