Századok – 1978
ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN - Paulinyi Oszkár: Kimutatások a körmöcbányai bányakamarai körzet nemesfémtermeléséről a 16. század első felében 326
334 PAULINYI OSZKÁR Az 1564—1565 évek aranyforgalmának az évi átlaga ugyancsak finomaranyban (kerekítve 997 m 34 p-ről) 998 m. A századvég és a hatvanas évek termelési adataiból együttesen 1052 1/2 m évi átlagot kapunk. A Fuggerek cementező mestere ezzel szemben húsz év alatt átlagosan mindössze évi 753—754 m finomaranyról adott számot a kamarának. Ez közel 30%-kal kevesebb az 1486-1492 és az 1564-1565 évek terméseredményeinél. Ekkora törés a termelés valóságos alakulásában el nem képzelhető. Semmi nyoma pl. az ezüstnél sem.27 Másfelől a nehézségek, főként a bányavíz leküzdésének a gondja, egyaránt megvoltak a három időszak mindegyikében.2 8 Az előadottak alapján indokoltnak találtam, hogy a Fuggerek cementese által 1528-1548-ban elszámolt mennyiségekből adódó évi 754 m-nyi átlag helyesbítésével a húszas-harmincas évek valóságos aranytermését évi átlagban 1000 m finomaranyra tegyem. A 4. rovat forrásai: az 1531-1541:1. félévhez (július 25-ig) a 3:e alatti számadások első, a Selmecbányáról felküldött finomezüstöt könyvelő rovata, amelyet azonban az 1538-1541:1. évkörben egybevetettem az l:a és a 2:a alatti Selmecbányái számadásokkal is. Az 1541 :II. félévtől (július végétől) az 1548:1. félév végéig terjedő évkörben a 3:b és a 2:b-e alattiak egybevetésével állapítottam meg az egy-egy évre eső mennyiséget. Végül az 1548:11. és az 1549:1. félévnek az l:c ésl.d alatti volt a forrása. Az 5. rovat mennyiségi adatai az 1538—1548:1. félévi évkörre a 2:a-e alatti számadásokban találhatók; az 1548:11. és 1549:1. félévre pedig az l:c alatti anyagforgalmi naplókban. Lényegében a Selmecbányái körzetben termelt ezüstből kiválasztott aranyról van szó, amit a kamarai választómű minden további manipuláció nélkül azonmód kiadott termékátlagot. Helytelenül. Durva hiba csúszott be számításomba. Az 1486-1492 évek - hét esztendő! - együttes mennyiségét nem héttel, hanem csak hattal osztottam. Héttel osztva az évi átlag csak 1075 m színarany = 1086 m finomarany. Ez alkalommal évi 1107 m finomaranyat kaptam eredményül. Az eltérés magyarázata: 1936. évi tanulmányomban a Körmöcbányán beváltott és pénzzévert arany pénzverési nyereségének az ismert összegéből 3,75-ös kulccsal (3,75 aranyforintnak véve az egy-egy márkára eső nyereséget) számítottam vissza a pénzített arany mennyiségét, míg most ezt a kulcsszámot csak 3,56-ra vettem. Korábbi kulcsszámom meghatározásakor (vö. Paulinyi Oszkár: A magyar aranymonopólium jövedelme a középkorban - Domanovszky Sándor-Emlékkönyv. Bp. 1937) a Tilesius-féle számítási táblázatokat még nem ismertem s nélkülük a Miller közléséből ismert „Ars cementi" adataival sem tudtam biztonságosan operálni. Az akkor a Khuen-Héderváry-család hédervári könyvtárában őrzött Tilesius-kéziratra Kováts Ferenc hívta fel a figyelmemet. Ε számítási táblák nélkülözhetetlen kulcsát képezik minden, az arany termékvolumen megállapítására irányuló számításnak. A kézirat ma lappang; van róla egy filmmásolatom; sajnos közzétételére eddig nem találtam lehetőséget. 17 Az 1528 : II. - 1548 :1. félév húsz évének évi átlaga finomezüstben (442531 : 20 = ) 22126 1/2 m, amit az 1564-1565 éveké 24555 1/2 m-val csak kevéssé múlt felül, míg az 1486. aug. 1-től 1491. dec. 31-ig terjedő 65 hónapos időszak 14569 1/2 m-nyi évi átlaggal még erősen mögötte is marad az 1528-1548 éveknek. (Adatok a 22. és 23. jegyzetben, i. h.). "A körmöcbányai bányák vízmentesítésére Thurzó János kamaragróf és a városi tanács 1498-ban együttesen új vízemelőművet létesítenek (Krizsko Pál: A körmöczi régi kamara és grófjai. -Értekezések a történeti tudományok köréből, VIII. k. 10. sz. Bp. 1880, 41. I.). A besztercebányai bányák korabeli válságára ld. Paulinyi, 3. De a selmeci termelés is (évi 10 800 m) alatta van a húszas-harmincas évek majd 15 000 m-nyi átlagának.
