Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Simon V. Péter: A Nibelungének magyar vonatkozásai 271
A NIBELUNGêNEK MAGYAR VONATKOZÁSAI 303 Kriemhildét és Bloedelt sors- és harcostársakként mutatja be, a Nibelungéneken kívül csak egyetlen egy van: a magyar hunmonda. A magyar krónikák, a hagyomány minden más változatától eltérően nem különkülön szerepeltetik őket, hanem harcukat és sorsukat egy egységbe szerkesztve jelenítik meg. Lényegében a magyar monda sem más, mint az európai hun történet, sőt részben a német hagyomány egyik változata, s így egész koncepcióját tekintve igen alkalmas egy német költő számára az átvételre. A geszta előadása szerint előbb Buda, majd Krumheld került szembe Attilával, illetve a hun király életművével. Ezt az egymásutániságot a német hősköltemény szerzője saját mondandójába illesztve egymásmellettiséggé alakította át. A Nibelungének szerzője a magyar monda híradását az Attila és Buda között lefolyt testvérharcról, valamint a „praelium Crumhelt"-ről összekapcsolta és feloldhatatlan időbeli és logikai egységként tálalta művében. 6. A „praelium Crumhelf' A hunoknál - mint a legtöbb törzsi-nemzetségi társadalomban —, többnejűség uralkodott. Priscos feljegyezte, hogy Attilának több felesége és ágyasa volt. Jordanes már arról ír, hogy a hun király „innumerabiles uxores" ura volt. A történetírók Attila számos felesége közül különösen kettőt említenek igen gyakran: Hercát és Hildicót. Mindkettőjük nevét Priscos jegyezte fel első ízben. Az őt általában pontosan követő Jordanes viszont már csak Hildicóról emlékezik meg név szerint is. „Qui (Attila) ut Priscos refert, exitus sui tempore puellam Ildico nomine decoram valde sibi locum in matrimonio post innumerabiles uxores, ut mos erat gentis illius socians.'"5 A magyar krónika ugyancsak hallgat Hercáról, s csupán Attila utolsó házasságára tér ki részletesebben, a menyasszonyt azonban nem Ildicónak, hanem Micoltnak nevezi: „... interea Bractanorum regis filiam Micolt nomine sibi adducunt ad amandum suam formám humanam pulcriorem."56 A továbbiakban a geszta még két nevet említ, azokat az asszonyokat, akik Csaba és Aladár királyfiaknak életet adtak: „. . . quidam Chabam regis Ethelae filium ex Graecorum Imperatoris filia seu Honorii genitum; alii vero Aladarium ex Cremildi Germaniae principissa procreatum praeficere in regem . . . nitebantur."5 7 A Micoltról szóló elbeszélés minden részletében megegyezik a nyugati kútfők adataival, csupán éppen a királylány neve hangzik másként. Attila Honoriával kötött házassága a krónikás kompilációja, aki ez esetben azoknak a forrásoknak ad hitelt, amelyek a hun király és a görög királylány között szövődő kapcsolatról adnak hírt. Ennél jóval érdekesebb Kriemhilde alakjának felbukkanása a magyar gesztában. A róla szóló hírek ismét a német mondakörbe utalják a vizsgálódást, annak a hagyománynak a hatását sejtetik, amelyben Helche Attila első, Kriemhilde pedig második feleségeként kap szerepet. 5 s Jordanes, cap. 49. 5 'Scriptores 160, 275. 5 7 Crumheld (Scriptores 277), Crumhelt (163), Crumheldina (276), Crimhilda (136), Cremild (161), Kremheylch (Thuróczil. 23).
