Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Simon V. Péter: A Nibelungének magyar vonatkozásai 271
A NIBELUNGÉNEK MAGYAR VONATKOZÁSAI 291 „Ein stat bi Tuonuowe lit in Osterlant diu ist geheizen Tulne ..2 „. . . do riten si von Tulne ze Wiene zuo der stat."13 A magyar krónikás tehát lényegesen többet tud Tullnról, mint a Nibelungének szerzője. Ismeri a Bécs és Tulln közötti távolságot, s nem ismeretlen előtte a leírt terület története sem, hiszen még azt is elmondja, hogy az említett vidék korábban Pannóniához tartozott, s csak röviddel elbeszélésének időpontja előtt csatolták Ausztriához. Ezzel szemben a Nibelungének szerzője csak annyit jegyez meg, hogy a város a Duna mellett fekszik. Számára a terület hovatartozása korántsem kétséges, magától értetődőnek tartja, hogy a város Ausztriához tartozik, annál is inkább, mert tudomása szerint Hiunenlant valahol messze, Bécsen túl, Hainburg irányában terül el. Treisenmureról a következőket íija: „Bi der Treisem hete der künic von Hiunen lant eine pure vil riche, diu was wol bekant geheizen Treisenmure, vrou Helche saz da é .. 4 Ez a helységnév sem kerülhetett a Nibelungénekből a magyar gesztákba. Amint ez a városnév eltérő írásmódjából is kitűnik, a magyar krónikában egészen más helységről van szó.1 5 Ausztriában, ill. Pannónia hajdani területén ugyanis két hasonló nevű helység is volt.16 A Traisen mellett terült el Treisemure, a római-kori Trigisamum, vagy Trigesimum; közvetlenül Comageni (Tulln) mellett, attól valamelyest délre pedig Cetii muri, azaz a későbbi Zeiselmauer. A Nibelungének Treisemuret említi, a krónika pedig - mint ez a Cetii muri és a Cesumaur-Zeiselmauer szavak kiejtésbeni hasonlóságából is kitűnik —, kétségkívül Zeiselmauerről beszél. Ezt támasztják alá a két műben szereplő topográfiai viszonyok is. A Nibelungének előadása szerint Kriemhilde és kísérete a Duna folyását követve először Treisemureba érkezik, s csak azt követően jut el Tullnba, míg a Detrét üldöző hunok a folyás ellenében haladva Zeiselmauert még Tulln előtt elérik. Honnan származnak tehát a geszta adatai, ha nem a Nibelungénekből? Ugy vélem, a krónikás itt éppúgy helyi hagyományból meríthetett, mint Sicambria említésekor, vagy a tárnokvölgyi csata leírásánál. Einhardus évkönyveiben a 791. év eseményeiről beszámolva egyebek között egy nevezetes ütközetről is megemlékezik: „Pulsis igitur Hunorum praesediis ac distructis munitionibus quarum... altera iuxta Comagenos civitatem in monte Cumeoberg valló firmissimo erat exstrueta, ferro et igni cuncta vastantur."1 7 Pontosan ezen a helyen, Tulln és Zeiselmauer közelében ütköztek meg tehát Nagy Károly 1 2 Bartsch: 1341. strófa. 13 Bartsch: 1361. strófa. 14 Bartsch: 1332. strófa. 15 Kézai: Cesunmaur (Scriptores 150, 152); Kálti: Chr. Bud: Cesunmaur,Cesumaur (Scriptores 260). 1 *J. R. Aschbach: Die römischen Militärstationen in Ufer-Noricum. Sitzber. der phil-hist. Klasse der Kais. Akad. der Wiss. Wien. 1861. 35; Friedrich Panzer: Der Weg der Nibelungen, in Erbe der Vergangenheit, Festgabe für K. Helm. Tübingen, 1951. 83-109. '"'Monumenta Germaniae SS. I. 177. 6*
