Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Szenté Péter: Egy elfelejtett amerikás magyar - Haraszthy Ágoston 110
a tömegkultúra kutatási kêrdësei 131 III. A fentiekből végül is mintegy maguktól következnek a tömegkultúra sajátos történeti kutatási feladatai: 1. Mindenekelőtt megállapítandó e tömegkultúrának mint struktúrának teljes kiterjedése: a tudat milyen konkrét megnyilvánulási formáira terjed ki (vagyis a tudat milyen és milyen szintű megnyilvánulási formái alkotják a tömegkultúrát), — és azok hogyan függenek össze egymással. A struktúra milyen elvek szerint rendeződik: melyik az a kifejezési forma, amely elsődleges, uralkodik és többé-kevésbé közvetlenül vagy áttételesen meghatározza vagy befolyásolja a struktúra többi elemeit is, végül megadva a tömegkultúra sajátos nemzeti vagy lokális színét, hangulatát. Ennek — és a struktúra összetevői korszakunkban állandó változásainak - megállapítása, figyelemmel kísérése és a konkrét társadalmi mozgáshoz való lehető pontos hozzákapcsolása akkor is rendkívül jelentős, ha egyes pontokon még inkább csak feltételezni vagy jelezni tudunk bizonyos elemeket vagy kapcsolatokat. 2. A tömegkultúra teljes kiterjedésének, összefüggéseinek és időbeli kibontakozásának megállapítása azért is lényeges, mert csak ennek alapján tudjuk biztonsággal kiemelni azokat a legjellegzetesebb konkrét elemeket, mintegy mintákat, melyeknek most már részletes elemzését kell elvégeznünk ahhoz, hogy a tömegkultúra kialakulásának, fejlődésének és érvényesülésének mechanizmusát is megállapíthassuk: azt a tulajdonképpeni folyamatot, mely szerint a valóság leképezésre és értelmezésre kerül, — és az így nyert kép és értelmezése viszonyát a valósághoz: tehát végül is objektív értékét. Mindezeket természetesen ugyancsak - meghatározott időmetszetekben nyomonkövetett -fejlődésükben kell elemezni. Ilyen elemeknek tekinthetjük a zene egyes meghatározott műfajait; az olyan, a képző- és iparművészet határán álló műfajokat, mint a nipp vagy a falvédő a velük összefüggő feliratokkal együtt; vagy a irodalomból a ponyvaregényt, — később a bestsellert -, illetve annak egyes kiemelt kategóriáit, - vagy (komplex megközelítéssel) pl. az Európán kívüli egzotikum jelentkezését mindezen műfajokban. 3. Megállapítandó (elsősorban a 2. alatt említett elemek vizsgálata alapján) az egyes elemek kölcsönhatásának mechanizmusa: elsősorban az őket összetevő közös toposzok családfája, átszármaztatásuknak rendje, menete: valamely elem, motívum hol jelentkezik elsőnek, honnan származik, milyen (esetleg külföldi) közvetítő csatornákon át érkezik és hogyan megy tovább, bukkan fel más műfajokban - esetleg milyen változtatásokkal? — Dyen vizsgálandó toposz pl. maga az egzotikum, annak afrikai vagy indiai, kínai stb. változatai, - vagy a vadnyugat: a cowboy és az indián téma megjelenése a ponyvaregényben, a falvédőn, és esetleg a zenében (először annak szövegében, később bizonyos zenei motívumokban is), — ugyanígy jelentős a vallásos toposzok komplex vizsgálata: itt persze nem annyira maga a már évszázados témakör, mint inkább annak a vizsgált korban új motívumokkal, új elemekkel való bővülése lehet a jellegzetes. 4. Megállapítandók (elsősorban a 2. alatt említett elemek vizsgálata alapján) a tömegkultúra általános fejlődési irányai: elsősorban immár abból a szempontból, hogy az egyes elemekre jellemző vonásokban az idők folyamán milyen tipikus és általánosságban szabályszerűnek tekinthető eltolódások történnek. Ilyen változásnak tekinthető: a tematika és általában a társadalmi pszichikum városiasodása, a falusi és általában a paraszti világ képének átváltozása archaikus realitásból modern idillé; a tükrözött 9*
