Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Tilkovszky loránt: Németország és a magyarországi német kisebbség (1921-1924) 3
12 TILKOVSZKY LORÄNT Csakhogy akkor a KNEP — a Kisgazdapárttal együtt - a kormányban résztvevő párt volt, most pedig ellenzékbe szorult Bethlen 1922 februárjában létrehozott új kormánypártjával, az ú.n. Egységespárttal szemben. Ennek lett — önálló léte megszűnésével — fontos alkotó eleme az a Kisgazdapárt, amelyhez Bleyer az előző év derekán átállását fontolgatta. Erre nem került sor, de míg a magyarországi német mozgalom zöme továbbra is a KNEP-hez kötődik, Guido Gündisch az Egységespárt programjával, tehát kedvezőbb kilátásokkal indulhat a választásokon. Bethlen ezzel a gesztussal a német mozgalom megbontását reméli elérni, de Fürstenberg szerint e kísérlet meddő lesz, mert sem Bleyer sem Gündisch nem kívánják már egy éve fennálló egyetértésük megszakítását, ellentéteik felélesztését. A követ helyeselte „a teljes belső zártság mellett kifelé két pártban menetelés" taktikáját: előnyös, ha a német mozgalom kapcsolatokat épít ki az Egységespárt köreiben is. „Kézenfekvő okokból csak kívánatos lehet, ha a birodalom tántoríthatatlan barátai — és a jelenlegi vezetők ilyeneknek tekinthetők — befolyásukat a magyar pártok soraiban feltűnés nélkül érvényesíthetik". A jelentés végül megemlíti „a teljesség kedvéért, hogy a német szociáldemokrata szervezetek előkészületeket tesznek a választásokra."14 Fürstenberg minden aggálya ellenére sem gondolt azonban arra, ami bekövetkezett: a német nacionalista mozgalom jelöltjeinek teljes vereségére. Míg az 1920 januári választáson 9 képviselőjük jutott be a nemzetgyűlésbe, most egyetlen egy sem: megbukott Bleyer is, aki pedig két választókerületben is indult, az egységespárti Neuberger Ferenccel, illetve Wild Józseffel szemben, de Gündisch is, az egységespárti hivatalos jelölt, Pintér (Binder) László ellenében. Frühwirt legyőzője a szociáldemokrata Knaller Viktor lett. Valamennyien német származásúak, mint még sokan mások is az új nemzetgyűlésben; de közülük — a sors iróniája - épp a világnézeti ellenfél, „a szociáldemokrata Knaller tekinthető csak kifejezetten német öntudatúnak", a többiek viszont mind „csak nagy megszorítással minősíthetők németnek". Nem kétséges, hogy Bethlen mind Bleyerrel, mind Gündisch-sel szemben a „magyarérzelmű" németekre kíván támaszkodni nemzetiségpolitikájában.15 A budapesti német követség 1922. június 3-i jelentése szerint „az öntudatos németség vereségének oka különböző momentumokra vezethető vissza. Mindenekelőtt arra kell emlékeztetni, hogy a német mozgalom Csonka-Magyarországon csak az összeomlás után kezdődött"; a sváb parasztnépnek — minthogy nem részesül német iskolázásban — „nincs kifejezett népi (faji) Öntudata (Stammesbewusstsein), s ennek következtében nem is bizonyult elég ellenállóképesnek a kormányzat részéről a választási harcban alkalmazott energikus nyomással szemben". Ugyanakkor az erős asszimilálódás következtében „a német öntudatú értelmiség, amely ezúttal a választási harcot vezette, számbelileg igen gyenge, és nem kapott sem anyagi sem szellemi támogatást". A jelentés szerint a választási harc során bebizonyosult, hogy „az utóbbi évek eseményei ellenére, amelyek magukkal hozták a .német öntudat ébredését, és a német kisebbség, mint olyan, bizonyos létrejöttét", Magyarország alapvetően elutasító magatartást tanúsít azzal szemben. A szomszédos országok magyar kisebbségeit szem előtt 14 PA AA, Pol. Abt. II. Ung. Politik 5. (Innere Politik). Bd. 2. Fürstenberg jelentése. Bp. 1922. márc. 16. 15 PA AA, Pol. Abt. II. Ung. Politik 5. Bd. 2. Kiep jelentése. Bp. 1922. jún. 3.
