Századok – 1978

ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN - Zsukov; E. M.: Az általános szociológiai és a történelmi törvényszerűségek kölcsönös viszonya 1165

1170 Ε. M. ZSUKOV matokat és jelenségeket. „A történelem csak annyiban válik tudománnyá — írta G. V. Plehanov —, amennyiben sikerül az általa ábrázolt folyamatokat a szociológia szemszögéből megmagyaráznia."12 A marxista szociológia, vagyis a történelmi materializmus által kidolgozott általános szociológiai törvények ismerete olyan fegyvert ad a történész kezébe, amely segítséget nyújt számára, hogy megtalálja a vizsgált adatok objektív magyarázatát. A történeti kutatás elméleti feladata egyáltalán nem az, hogy illusztrációkat válogasson bizonyos általános szociológiai törvényszerűségek működéséhez, hanem az, hogy kiderítse ezek működési mechanizmusát ilyen vagy olyan konkrét történelmi feltételek között. Egy adott társadalom működése helyének, idejének, anyagi feltételeinek alapvető eltérései nem ritkán nemcsak az általános törvényszerűségek megnyilvánulási formáinak változását vonják maguk után, hanem e törvényszerűségek hatékonyságának esetleges növekedését, vagy fordítva, csökkenését is. Ily módon a meghatározott összességű törvényszerűség hatása alatt lezajló történelmi folyamat teljesen mentes a misztikus predesztinációtól. A történelmi fejlődés egyenlőtlensége és többvariációs jellege annak arányában növekedik, ahogy távolodik a formációs szinttől és közeledik a „véletlenekben" különösen bővelkedő lokális történelemhez. A történész ezen a kutatási területen találkozik a legnagyobb nehézségekkel, amelyek ugyanakkor elegendő teret nyújtanak az önálló elméleti következtetések és általánosítások számára. „A történész figyelmes és fürkésző tekintete előtt feltárul a történeti törvényszerűségek sokoldalúsága, ezek a törvényszerűségek kapcsolatban vannak ugyan az általános szociológiai törvényekkel, de az utóbbiak nem merítik ki az előbbieket. A kutató sajátos történeti törvényszerűségeket tárhat fel akkor, amikor a társadalmi élet gazdasági, politikai és ideológiai folyamatainak kölcsönhatását vizsgálja. Az általános szociológiai törvények ennek a kölcsönhatásnak az anyagi alapját tárják fel, rámutatnak arra a szerepre, amelyet a gazdaság, a politika és az ideológia a történelmi folyamatban játszanak. De az utóbbi folyamatok törvényszerűségeinek felderítése a folyamatok kölcsönhatásában konkrét feltételek közepette — a történettudomány feladata."1

3 A konkrét történelmi folyamatban az általános mindig a különösen keresztül jelenik meg. Következésképpen a történeti kutatásban a ténykiválasztás kritériuma az általános, a törvényszerű. „Az általános törvényből kell kiindulni az egyedi oksági kapcsolatok megállapításakor is."1

4 A történész által bevont általános szociológiai törvények a kutatónak csak általános irányt mutatnak és a legcsekélyebb mértékben sem szolgálnak univerzális „álkulcsként" az összes történelmi jelenség magyarázatához. Minél „alább", mélyebbre hatol a kutató a megismerés felsőbb szintjeiről a különöst és egyest jellemző konkrét történelmi események sűrűjébe, annál inkább válik szükségessé az anyag önálló általánosítása és elméleti értelmezése. Magától értetődik, hogy ez óriási előmunkálatot igényel a történésztől az általa nyert történelmi forrásadatok ellenőrzése, pontosítása és osztályozása terén. A történésznek fel kell vérteznie magát a kutatási területét érintő historiográfiai anyag 1 J

G. V. Plehanov: Izbr. filosz, proizv. Tom. III, 515. 13

Lásd: P. Ν. Fedoszejev-Ju. P. Francev: A történettudomány módszertani kérdéseinek kidolgozásáról. Századok, 98. évf. 1964. 5-6. sz. 1218. 14

0. /. Dzsiojev: i.,m. 14.