Századok – 1978

ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN - Zsukov; E. M.: Az általános szociológiai és a történelmi törvényszerűségek kölcsönös viszonya 1165

1166 Ε. M. ZSUKOV szaktudomány (pszichológia, etika, stb.) számára lehetővé vált az emberi tevékenység különböző oldalainak objektív elemzése és magyarázata. A marxista társadalomtudomány magva a történelmi materializmus, amely olyan általános törvényeket vizsgál, mint az alap és felépítmény kölcsönös kapcsolata, a társadalmi rendszer változása a termelőerőkben végbemenő változásokkal összhangban, a társadalmi tudat függése a társadalmi léttől, továbbá sok más törvényt,, amelyek a társadalom egészét érintik. Ezért ezeket általános szociológiai törvényeknek nevezik. Ezek szolgálnak alapul valamennyi társadalmi jelenség megértéséhez, ezért az összes többi társadalomtudomány, beleértve a történelmet is, a történelmi materializmusra támaszkodik. Ugyanakkor mindegyik társadalmi szaktudomány olyan részlegesebb törvényszerűségeket tár fel és vizsgál, amelyek általában nem a társadalom egészére, hanem működésének és fejlődésének konkrét oldalaira vonatkoznak. A történelmi materializmushoz viszonyítva a történettudomány a társadalmi fejlődés részlegesebb törvényszerűségeit kutatja. Ezeket történelmi törvényeknek nevezik. Az általános szociológiai és a történelmi törvényszerűségek a legszorosabb kölcsönös függőségben vannak, működésük állandóan összefonódik. Ο. I. Dzsiojev kifejezésével élve, a történelmi jelenségek úgy tekinthetők, mint „a különböző törvények kereszteződés! pontjai".3 Egészen természetes, hogy az általános szociológiai és a történelmi törvények kölcsönös viszonyának problémája figyelmet érdemel. Mindenekelőtt az általános szociológiai és a történelmi törvényszerűségek rokonságáról, hasonlóságáról kell szólni. Bármelyik, még a legabsztraktabb szociológiai törvény történelmi törvény is olyan értelemben, hogy maga a törvény feltárása: bizonyos történelmi tapasztalat, ismétlődés összehasonlításának, elemzésének és általánosításának eredménye. Ugyanakkor kétségtelen, az általános szociológiai törvények lényege abban áll, hogy feltárják a társadalmi fejlődés és mozgás legáltalánosabb elveit, függetlenül azoktól a konkrét formáktól, amelyekben megtestesülnek. Ami pedig a tulajdonképpeni történelmi törvényeket illeti, ezek tartalmát éppen azoknak a specifikus vonásoknak és sajátosságoknak a feltárása határozza meg, amelyekben a társadalom fejlődése és mozgása konkrét formáiban végbemegy. A történelmi törvények tárják fel az általános szociológiai törvények által meghatározott, konkrét történelmi feltételek között kifejtett hatásmechanizmust. Ebben a vonatkozásban alá vannak rendelve az általános szociológiai törvényeknek. M. A. Barg, amikor jelzi, hogy „még mindig folytatódik a történelmi törvényszerűségek és a szociológiai törvények összekeverése", a történelem mint tudomány alapvető feladatát abban látja, „hogy az feltárja, hogyan megy végbe bizonyos körülmények találkozásakor a szociológiai törvény tényleges érvényesülése." Emellett nagy fontosságot tulajdonít a „visszacsatolásoknak" (vagyis a felépítménytől az alap felé irányuló kapcsolatoknak). „A szociológiai törvények minden egyetemessége mellett — folytatja Barg - éppen ezek a kapcsolatok alkotják az egyes népek történelmi sorsának sokszínű palettáját. Itt nemcsak az egyes társadalmak dinamikusságának fokáról van szó, 3 Materialíszticseszkoje ponimanie isztorii i burzsuaznaja filoszfija. Tbiliszi, 1974. 80.