Századok – 1978

KÖZLEMÉNYEK - Nagy László: Erdélyi „boszorkányperek" a politikai hatalom szolgálatában 1097

1126 NAGY LÁSZLÓ ördög, gyilkos kurva" nevezettel illette őt.9 4 A „gyilkos" jelzőt ezúttal is annak a gyermekének az „elrekkentéséért" kapta, aki Bethlen legkövetkezetesebb ellenfele, Esterházy udvarában nevelkedett, „boszorkányságát" valamint „fajtalankodását" pedig a „boszorkánymester" tortúrán kicsikart vallomása bizonyította. Az ily módon nyert „bizonyítékok" hitelt érdemlő voltáról már korábban szóltunk. A kínvallatásokról Bethlen is úgy nyilatkozott, hogy azok a halálnál is sokkal nehezebb dolgok! Nem csoda tehát, hogy a megkínzottak minden esetben azt vallották, amit éppen kívántak tőlük. Azonban fölöttébb érdekes módon e terhelő bizonyítékok és Bethlen parancsa ellenére Báthory Anna ezúttal is elkerülte a szigorú büntetést! A fejedelem emiatt úgy „búsult", hogy „feljebb sem lehet".9 5 Panaszolkodó szavait olvasva ugyancsak meghökkenhet a korabeli erdélyi viszonyokat ismerő történész: a „boszorkányvallató" Csomaközy ilyen hányaveti módon ellene mert szegülni a fejedelmi rendelkezésnek? Vajon honnan, miből merített bátorságot ehhez? Hiszen Bethlen - Kemény följegyzése szerint - még azt sem tűrte el alattvalóitól, hogy azok „bornemissza fogadalmukat" megtarthassák, ha ő ivást parancsolt!9 6 Uralkodói tekintélyéről a fejedelem testvéröccse azt írta a szászoknak: maga is úgy „rettegi" bátyja haragját, „mint ő felsége bármely más alattvalója!"9 7 Vajon Csomaközy talán nagyobb hatalmú, tekintélyesebb „úrember" lett volna még a kedvelt testvéröcs-kormányzónál is? Csomaközy András váradi vicekapitány életéről nem sokat tudunk.9 8 Annyi bizonyos, hogy nem tartozott a korabeli magyar társadalom legelőkelőbbjei közé. A Bocskai-szabadságharc idején tehetséges hajdúkapitány volt, s Rhédey Ferenc hozta magával Váradra, minden valószínűség szerint még 1607-ben. A korponai országgyűlésen készült csípős jellemzés annyit örökített meg róla: „Külső csendességem a földön a fajtalanság." Lehetséges, hogy az e téren szerzett ismeretei fölöttébb alkalmassá tették Csomaközyt a „boszorkányok" kicsapongásainak a felderítésére is, de nem valószínű, hogy ez az egzisztenciálisan szorosan Bethlentől függő katona maga feje után meg merte volna tagadni az uralkodó „boszorkány-égető" parancsát. Sokkal inkább arról lehetett szó, hogy Bethlen a valóságban nem adott ki ilyen parancsot Csomaközynek. Sőt éppen ellenkezőleg arra utasította őt, hogy kímélje az asszony életét. Vajon mi lehetett ennek a kíméletnek az oka? Szekfü vélekedése szerint amiatt halasztódott a kivégzés, mert Bethlen Báthory Annától, ettől a „feslett életű" és az „ördögi" tudományokban jártas asszonytól remélte beteg felesége meggyógyítását. Ezzel szemben Komáromy bizonyos gyöngéd érzelmi szálakat enged sejtetni Bethlen és 94 TT 1882. 127., 129., TT 1879. 217. 95 TT 1879. 212. ""Kemény J.: i. m. 263. "Bethlen István 1621. júl. 6-i lev. a szebeni tanácshoz. RSR Cluj. Erdélyi Nemzeti Múzeum, Oklevelek törzsgyűjteménye. 9i Csomaközy András a Bocskai-szabadságharc idején még nem tartozott a legtekintélyesebb hájdúkapitányok közé (MOE XI. köt. 618.) Mint váradi vicekapitány 1619-től nagyobb befolyással bírt, mert Rhédey főkapitány hadvezérként távol volt Váradról, majd Rhédey halála után az ifjú Bethlen István helyett ténylegesen ő parancsnokolt. 1620-ból hadgyűjtő tevékenységéről tudunk. 1631-ben Császár Péter mozgálmának egyik leverője volt. Fia, Cs. Boldizsár 1635-ben császári szol­gálatban küzdött Sziléziában, de az 1644/45-ös hadjáratban már I. Rákóczi György neves kapitánya volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom