Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Szenté Péter: Egy elfelejtett amerikás magyar - Haraszthy Ágoston 110
114 SZENTE PËTER vében arról is ír, hogy soha sem jutna eszébe kivándorolni szülőhazájából, s mindezt jóval wisconsini birtokainak megvásárlása után mondja. Egy adalék szerint az amerikai hatóságoknak kiutazása indokaként azt jelölte meg, hogy Kossuth híve volt, s ezért üldözték, míg vele utazó unokaöccse, Halász Károly kalandvágyát nevezte meg indokaként.20 Mindenesetre akármiért is történt, 1840-ben Amerikába utazott. Milyen információi lehettek Haraszthynak a korabeli Amerikáról? A reformkor — folyóiratcikkekből leszűrhető — átlagos Amerika-képét nagy vonásokban igen röviden össze lehet foglalni. Ezek szerint az Egyesült Államok - az európai viszonyokhoz mérten - hallatlan ütemben fejlődik mind népességét, mind gazdasági életét tekintve. Az éppen kiadott statisztika egy-két év múlva már teljesen használhatatlan. Amerikában minden ember egyenlő, az elnök épp olyan egyszerű polgára az államoknak, mint bármely squatter. Az Államokban mindenki szabad, megszűnt az embernek ember általi elnyomása, nincsenek születési és rangelsőségek. Állam és egyház különvált egymástól, nincs uralkodó államvallás, mindenki — hátrányos következmények nélkül — annak a felekezetnek lehet tagja, amelyhez tartozni kíván. Ennek megfelelően teljes lelkiismereti szabadság van. Az Egyesült Államokban magas színvonalú, általános közoktatás van. Sokkal többet olvasnak az emberek, mint Európa bármely országában, különösen újságot. Amerikában nincsenek adók, s az Államoknak nincsenek adósságai. Egyetlen súlyos probléma a rabszolgaság, de harc folyik ellene és hamarosan meg fog szűnni.21 Bizonyosnak tekinthetjük továbbá, hogy Haraszthy ismerte Bölöni Farkas — első kiadásban 1834-ben, második kiadásban 1835-ben megjelent, még ugyanazon évben be is tiltott - könyvét, saját művében hivatkozik is rá.2 2 Bölöni Farkas az Államokban töltött idő rövidségéhez képest — mindössze 80 napig tartózkodott Amerikában - az ország rendkívül részletes és széles képét vázolta fel: leírta az amerikai törvényhozást és igazságszolgáltatást, a választási rendszert és a börtönöket, az iskolarendszert és az állami költségvetés főbb összetevőit és ezek arányait, a kereskedelmet és a közlekedést, ismertette a Függetlenségi Nyilatkozatot és az alkotmány egyes részeit. Ahol csak alkalma nyílt rá, kitért az Államok történetére.2 3 Valószínűtlen viszont, hogy Haraszthy Tocqueville könyvét is ismerte volna, mivel az csak kiutazása után jelent meg magyarul.2 4 Haraszthy nyelvtudásáról egyébként sincsenek biztos adataink. Latinul és németül nyilván már ifjúkorában megtanult: a tőle fennmaradt egyetlen irat a Magyar Országos Levéltárban latin nyelvű.2 s Második, húsz évvel később már amerikai állampolgárként európai körútjáról írt munkájában - melyben egyébként két évtizedes amerikai élet után is szükségét látta mentegetődzni angol nyelvtudásának hiányosságai miatt — írta, hogy német nyelvtudása alapján egyhelyütt született németnek hitték.2 6 A fentebbiek alapján is valószínűnek tekinthető, 2 "Verne Seth Pease. Wisconsin Historical Society. Proceedings. 1906. idézi: Sztáray: i. m. 6-7, 19. jegyzet. 21 Vö. Tudományos Gyűjtemény, 1822. III. 98, Hasznos Mulatságok, 1823. II. 19, Nemzeti Társalkodó, 1832. II. 358-368, 396-99, 1837. I. 49-54, Tudománytár, 1834.111. 134-145. Athenaeum. 1838. II. 48. '1 Haraszthy: i. m. 1.17 és II. 274. ,3 Vö. Bölöni Farkas Sándor: Utazás Észak-Amerikában. Kolozsvár-Napoca, Dacia, 1975. 338. 24 Tocqueville Elek: A demokratia Amerikában. I-IV. Buda. 1841-43. VI, 358; 412; IV, 230; 252. 2 5 MOL Magyar Kancelláriai Levéltár, Acta generalia 1837:198. 2 6Ágoston Haraszthy: Grape Culture, Wines and Wine-Making. New York, Harper and Brothers. 1862. XIII, 78-79.
