Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Nagy László: Erdélyi „boszorkányperek" a politikai hatalom szolgálatában 1097
1120 NAGY LÁSZLÓ alkalommal emeltek vádat: „boszorkányság", „fajtalankodás" valamint „gyermekgyilkosság" címén. Ez a két per némely tekintetben még az 1614-es „boszorkányperénél is különösebb és tanulságosabb, ezért talán érdemes kissé hosszasabban is elidőzni azok történeténél. Báthory Anna újabb „bűnei" Ez alkalommal tendenciózusan említjük leánynevén a kétszer is férjezett asszonyt. A Jósika Zsigmonddal kötött házasságát ugyanis olyan sűrű homály fedi, amelynek a láttán méltán jöhetett zavarba a kor dokumentumait jól ismerő Móricz Zsigmond is. Valószínűleg ennek nyomán született a regénybeli különös történet a szinte bárkit kegyeivel boldogító, csak éppen a maga választotta férjét hálóházába nem bocsátó Báthory Annáról. A regényíró nyilvánvalóan nem sejtette, hogy ez a történet a férjétől magát megtagadó asszonyról Bethlen Gábor szellemi terméke, amely a bécsi udvar és a porta félrevezetésére irányuló követutasítások pihentető intermezzójaként született a fejedelem mesét és valóságot szívesen vegyítő fejében. Annak a Bethlen Gábornak, aki számos nyugati politikussal elhitette, hogy a porta csupán az ő rábeszélésére nem indít nagy háborút a keresztény világ ellen, s több divánpasát pedig arról győzött meg, -hogy pusztán az ő hadserege tartja vissza egy török elleni nagy háborútól a császári haderőt -nem került különösebb fáradságába egy ilyen kis mese kiötlése.71 Bárhory Anna sorsát tanulmányozva legelsőként talán az a kérdés ötlik fel: vajon miért nem hoztak ellene is ítéletet az 1614-es „boszorkányperében? Komáromy András az e folyóirat hasábjain megjelent tanulmányában nem vizsgálta tüzetesebben ezt a problémát. Csupán bizonytalan utalásokat tett a fejedelem „gyöngédségből" fakadó kíméletére.7 2 Valószínűleg azért tette ezt, mert az egykorú forrásokban nem talált közvetlen magyarázatot az ítélet elmaradásának okára. Miután azóta sem került elő olyan adat, amely eloszlathatná a homályt erről a rejtélyről, ma is nagyrészt találgatásokra vagyunk utalva. Az okokat keresve mindenekelőtt az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy néhány héttel a nagy népszerűségnek örvendő Báthory Gábor halála után a gyilkosság megszervezésével gyanúsított Bethlen számára nagyon kínos lett volna nyíltan fellépni az áldozat húga ellen. Ne feledjük el, hogy Bethlen a jutalomért hozzá siető Géczi Andrást elfogatta, majd néhány heti kínzás után ítélet nélkül kivégeztette. Ezen kívül - éppen a „boszorkányper" idején — szabad utat engedett a fejedelemgyilkosságot kivitelező s szintén jutalomért jelentkező hajdúkapitányok felkoncolásának is. Mindez arra utal, hogy a Báthory Anna elleni fellépés ebben az időben rendkívül kínos, népszerűtlen dolog lett volna Bethlen számára az erdélyi közvélemény előtt. Ami azonban talán még ennél is lényegesebb: Báthory Anna birtokelkobzással sújtása megnehezítette volna a partiumi várak visszaszerzését. A Habsburg-uralkodó kelet-magyarországi exponensei, valamint a nekik hódoló 11 Bethlen Gábor művészi szinten folytatott dezinformációs tevékenységéről legújabban ld. Nagy L.: Bethlen Gábor hírszerző és elhárító szolgálata. HK 1973. 3. sz. Politikájának machiavellista vonásairól ld. Szekfü Gy.: i. m. 261. Ennek éles tagadását ld. Witt man T.: Bethlen Gábor mint hadszervező klny. a Sz 1951. 3-4. számából, 5-6. 12 Ld. TT 1891. ésSz 1894.
