Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Szenté Péter: Egy elfelejtett amerikás magyar - Haraszthy Ágoston 110
112 SZENTE PÉTER szövegnek rövidített változata került bele a Révay Lexikonba,1 0 a Bevilaqua-Borsodi Béla szerkesztette „Régi magyar világjárók" című kötetbe1 1 és újabban a Magyar Életrajzi Lexikonba. A két utóbbi kiadvány mindössze egy-egy - téves — adattal tud többet róla. Az első szerint Haraszthy Kaliforniában és Nicaraguában tokaj-hegyaljai szőlőtöveket ültetett, de ez már a Pesti Hírlap említett cikkében is megtalálható. A Magyar Életrajzi Lexikon szerint viszont Haraszthy Nicaraguában települést alapított Haraszthy-falva néven, melynek neve jelenleg Saul City. Azt, hogy Sauk City-ből Saul City lett, akár a nyomda ördögének is tulajdoníthatjuk, de azt, hogy az említett helység az Egyesült Államokból, Wisconsinból átkerült Nicaraguába, aligha. A két világháború közötti időszakban történtek kísérletek Haraszthy életútjának tudományos feltárására is. Meg kell említenünk mindenekelőtt Pivány Jenőt, a magyaramerikai történelmi kapcsolatok kutatóját, — bár a tokaj-hegyalj ai szőlőtövek nála is kísértenek.12 A tokaji szőlővesszőktől eltekintve részletes és pontos adatokkal rendelkezik Haraszthy életútjára vonatkozólag a Pallas által kiadott, az ifjúság számára az indiánok között átélt kalandokra redukált Haraszthy-kiadás névtelen életrajzírója is, aki sajnos nem nevezi meg forrásait.13 A második világháború után Amerikában is történtek kezdeményezések Haraszthy életrajzának megírására, feltárására. Ezek közül Magyarországon csak Sztáray Zoltán magyar "nyelvű munkája található meg.1 4 ő hivatkozik három, Amerikában megjelent angol nyelvű munkára. Az egyik a népszerű ismeretterjesztés színvonalán mozog, a másik, melynek írója Haraszthy dédunokája, Brian McGinty, kiadója pedig Haraszthy milliomos unokája, Allan Hancock, a sznob őskeresés példája: hercegi családból származó grófot csinál Haraszthyból, aki demokratikus érzelmei miatt lemondott rangjáról. A harmadik Paul Fredericksen tudományos kutatásokon alapuló műve, ezt használta fel Sztáray is, a jelenleg Magyarországon hozzáférhető legautentikusabbnak tekinthető Haraszthy-életrajz szerzője.15 Ezek a művek természetesen elsősorban Haraszthy amerikai életével foglalkoznak. Sztáray kísérletet tett Haraszthy Magyarországon töltött életszakaszának feltárására is, ezért 1964-ben levélben fordult a Magyar Országos Levéltárhoz. Ekkor kerültek elő azok a Haraszthyra vonatkozó levéltári anyagok, melyeknél ma sem ismerünk többet, s melyek némi bepillantást engednek hazai életébe II. Haraszthy Ágoston élete I. Haraszthy Károly és Halász Anna egyetlen fia, Haraszthy Ágoston 1812 augusztusában született a Bács-Bodrog megyei Futakon. Jogi tanulmányokat végzett - ami társadalmi helyzetét tekintve tipikus jelenség —, később a császári testőrség tagja lett, majd ' "Révay Nagy Lexikona IX. köt. Bp., Révay. 1913. 507. '1 Bevilaqua-Borsodi Béla: Régi magyar világjárók. 3. kiad., Bp., Gondolat. 1969. 106-108. _ 12 Pivány Jenő: Magyar-amerikai történelmi kapcsolatok Bp. 1926. 28-31, valamint uo.. Magyarok Észak-Amerikában. Bp., 1944. 15-16. 13 -: Haraszthy Ágoston in: Haraszthy Ágoston: 15 hét indiánok között. Bp.,Pallas. 1926. 5-8. 120-127. 14 Sztáray Zoltán: Haraszthy Ágoston, a kaliforniai szőló'kultúra atyja. San Bernardino, California. 1964. Kossuth Foundation. 20. 1S I. m., 6, 12-13. jegyzet.
