Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Nagy László: Erdélyi „boszorkányperek" a politikai hatalom szolgálatában 1097
1104 NAGY LÁSZLÓ is: az alvinczi, a diószegi és a somlyói uradalmat. Ezeket kapta az „öreg" féq „elnéző" magatartása ellenértékeként a gáláns fejedelemtől. Logikus következtetés: akiért ilyen nagy árat fizettek, annak ugyancsak szép, szinte babonás csáberővel rendelkező fiatalasszonynak kellett lennie! Imreffiné asszony szépségéről nincsenek korabeli dokumentumaink. Életéről is rendkívül keveset tudunk. Egy perdöntő momentumot azonban megörökített a tudós Szamosközy István, ami nyilván elkerülte nemcsak a nagy regényíró, de a problémát érintő történészek figyelmét is. A szóban forgó adat azt bizonyítja, hogy az asszony Báthory Gábor nagynénje volt, és mintegy másfél évtizeddel lehetett idősebb az unokaöccsénél.1 7 Mindez persze még nem zárja ki érzéki szálak szövődésének a lehetőségét közöttük, csupán kérdésessé teszi annak valószínűségét. Egyúttal felveti azt a kérdést is: vajon Bojthi miért hallgatott erről? Hiszen neki ismernie kellett mind az asszony életkorát, mind a rokoni kapcsolatot Imreffiné és Báthory Gábor között! Némi zavarok mutatkoznak a „vételár"-ként megjelölt birtokok körül is. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis az az igazság, hogy Diószeget anyai jussként örökölte Imreffi János,1 8 Alvincz pedig Iffjú Kata családi öröksége volt.1 9 Ily módon mindössze Somlyó — pontosabban egy somlyói részbirtok — volt az, amit Imreffi János valóban adományként kapott Báthory Gábortól. Joggal felmerül a kérdés: vajon nem szolgált-e rá minden féiji „elnézés" nélkül is erre az adományra? Nincs hely és mód arra, hogy ez alkalommal részletesebben foglalkozzunk Báthory Gábor kancelláijának és első tanácsosának az életével és históriai szerepével. Annyit azonban szeretnénk elmondani, hogy véleményünk szerint ő is a magyar história alaptalanul megvádolt és igazságtalanul mellőzött személyiségei közé tartozik. Életműve tisztázásánál a történetíráson kívül a magyar irodalomtudománynak is akadnak tennivalói.2 0 Imreffi János az ártatlanul meggyilkolt és „nemzeti átokkal" sújtott Káthay Mihály mellett a legtöbbet fáradozott Báthory Gábor fejedelemsége érdekében már Bocskai udvarában.2 1 Fiatal rokona trónra kerülése után is híven szolgálta őt tollal és karddal egészen a csatatéren bekövetkezett haláláig. 17 Iffjú János és Majlát Margit Kata nevű leánya minden valószínűség szerint a hetvenes évek közepén született, mert már 1590-ben féijhez akarták adni ó't az akkor tizenhét esztendó's Báthory Zsigmondhoz. Tekintetbe véve a korabeli szokásokat, a leánynak ekkor tizenöt esztendó's körülinek kellett lennie. Iffjú Kata e házassági terv meghiúsulása után lett Imreffi János felesége. Miután Báthory Gábor 1589-ben született, Iffjú Kata mintegy 14—15 esztendó'vel volt idősebb unokaöccsénél. Ld. Szamosközy /.: i. m. MHHS XXX. köt. 24. '8 Ezt maga Bethlen Gábor írta a sógorának, Rhédey Ferencnek. Ld. erről Szilágyi S.: Bethlen Gábor fejedelem kiadatlan politikai levelei - Bethlen pol. lev. - Bp. 1879. 104. Vö. Szamosközy I.: i. m. MHHS XXX. köt. 24. '9 Az 1594-ben kivégzett Iffjú János örököseitől 1595-ben kobozták el Alvinczet, amit akkor Jósika István kapott adományként. (Kővári L.: i. m. IV. köt. 63-64.) 2"Nézetünk szerint különösen a magyar politikai irodalom fejlődése terén figyelemreméltó Imreffi János munkássága, akit különben humanista kapcsolatok fűztek többek között ecsedi Báthory Istvánhoz, Káthay Mihályhoz és Petki Jánoshoz is. 21 Több vonatkozásban is utal erre Nagy L.: Káthay Mihály a magyar históriában. (Egy régvolt politikai gyilkosság) „Valóság" 1976. 9. sz.,
