Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Kormányválság és Batthyány Lajos ügyvezető miniszterelnöksége 1848 szeptemberében 1039
1074 URBÁN ALADÁR helyétől. Ehhez pedig vezérkari tisztek és megfelelő tervek kellettek, amelyek létéről - legalábbis jelenlegi ismereteink szerint — ekkor nem beszélhetünk. (Az sem könnyítette Batthyány helyzetét, hogy Baldacci ezredes, a Nemzetőrségi Haditanács elnöke még szeptember 10-én, Melczer ezredes, hadügyi államtitkár pedig 12-én benyújtotta lemondását.) Ilyen körülmények között az azonnali intézkedések köre csak korlátozott és előkészületi jellegű lehetett. így született tehát az ügyvezető miniszterelnök első hadügyi rendelkezése, amellyel az önkéntes nemzetőrség váci, pápai és aradi táborának parancsnokait (Ivánka, Kosztolányi és Máriássy őrnagyokat), Szalay László őrnagyot, a Hunyadiönkéntesek szervezőjét és vezetőjét utasította, hogy „a parancsnoksága alatt álló önkéntes hadcsapatot ollyképpen készen tartsa: miszerint e levelem vétele után másnap, oda, hová rendelni fogom, azonnal indulhasson". Hasonló rendeletet kapott egyidejűleg Nádossy őrnagy, a honvédségi alakulatok felett rendelkező Haditanács ideiglenes vezetője is a honvéd tüzérséget illetően.4 6 Nagyon valószínű az, hogy Batthyány a szeptember 12-ről 13-ra virradó éjjelt katonai tanácsadóival töltötte, s ezt követően születtek meg másnap a további, fontos intézkedések. Első — megállapíthatóan első — a szeptember 13-i rendeletek sorában a miniszterelnök felhívása a Dunántúl megyéihez és városaihoz a „tömeges fölkelés"-ről, az általános népfelkelésről. Ezt követően Csányi László drávai kormánybiztost értesítette Batthyány arról, hogy ismét átvette a kormány vezetését és kérte Csányit, hogy ő is tartsa meg tisztét. Egyben javasolta, hogy ha a nagytömegű ellenségnek ellenállni nem sikerülne, a fegyveres erőt „Veszprém tájékára, mint legczélszerűbb helyre összpontosítani szíveskedjék". Ezzel megszületett a veszprémi tábor szervezésére az első intézkedés. Ugyanezen a napon rendelkezett Batthyány a honvéd tüzérség három ütegének, a Soroksár környékén állomásozó tolnai önkénteseknek, illetve az aznap Gödöllőre érkező borsodi önkénteseknek, a váci és szolnoki kerületi nemzetőri tábornak Veszprém alá indításáról. Szeptember 13-án kelt a verbászi táborban tartózkodó Mészáros Lázárhoz intézett levél is, amelyben a hadügyminisztert hivatala megtartására kérve, Batthyány arra utasította őt, mint a déli sereg ideiglenes fővezérét, hogy elsődleges feladatának a szenttamási szerb tábor bevételét tekintse, hogy „így minden disponibilis erő a már három helyen betört Jellachich ellen fordíthassák".4 7 Szeptember 13-án Batthyány intézkedett a toborzás újrakezdéséről is és elrendelte, hogy a beállott újoncokat négy gyülekezőhelyre: Pestre, Debrecenbe, Szegedre és Pécsre szállítsák. Gondoskodott a miniszterelnök arról is, hogy megkezdje az általa a fővárosba hozott idegen katonaság elszállítását. Megállapíthatóan erre is szerdán, március 13-án került sor, mikor is a Vilmos gyalogságot Bécsbe, a Ceccopierieket pedig Pozsonyba indították. (Utóbbiak eredeti állomáshelyére, Komáromba Batthyány ugyanezen a napon Ivánka Pesten állomásozó erőiből rendelt 4 századot — utasítva, hogy a legjobban felszerelt és kiképzett önkéntesekből azonnal válogassa össze őket.) A hivatalát ideiglenesen megtartó Melczer ezredes, hadügyi államtitkár ezen a napon jelezte Buda város polgár-44 A szept. 12-én kelt rendeleteket ld. Mein 1848: 587. 4 7 A népfelkelésről szóló rendelet: Mein 1848: 600; Közlöny szept. 15. (98.);Pap D., Okmánytár II. 13-14. Csányinak szóló levél: Mein 1848: 601. Mészáros értesítése: Mein 1848: 604; közli KLÖM XII. 940-941. A honvéd tüzérség és a nemzetőri önkéntesek Veszprémbe rendelése: HM bizt. 1848-51-297; HM 1848: 7974; Pest megye lt. Alispáni elnöki iratok. 1848.
