Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Kormányválság és Batthyány Lajos ügyvezető miniszterelnöksége 1848 szeptemberében 1039
1072 URBÁN ALADÁR — és Batthyányi — nyilatkozatra bírja, mi sem mutatja jobban, mint az a meglepetés nélküli és fegyelmezett reagálás, ahogyan Batthyány bejelentését fogadta. A miniszterelnököt méltató és a minisztérium alakulása körüli aggályait kifejtve, leszögezte: Batthyánynak ,.históriai neve s becsülete" az ország önállásának fenntartásával van azonosítva, így — akármilyen is legyen a minisztérium — „Magyarország önállása felől" többé nem kételkedik. ,,Αζ útban különbözhetik talán - folytatta Kossuth —, de czélja nem lehet más, mint hogy a hazának szabadságát és önállását biztosítsa." Kossuth egyetértése, kétségtelenül lovagias gesztusa, amellyel — bár fenntartásokkal — támogatta Batthyányi, egyben elfogadtatta a házzal is az új miniszterelnököt.43 így jutott Batthyánynak az feladat, hogy a háznak tudomására hozza Csányi szeptember 11-én kelt levelét, amelyben az jelentette, hogy Jellasics Légrádnál betört a Muraközbe, s ezzel megkezdődött az előző napokban már biztosra vett horvát invázió. Ennek megfelelően a képviselők, akik feltehetően tudtak a jelentésről, minden különösebb reagálás nélkül vették tudomásul a fejleményeket. A horvát támadás bizonyossága ugyanakkor magától értetődő lehetőséget adott a baloldal számára, hogy Batthyányi védelmi elképzeléseit illetően nyilatkozatra bírja. Ezt - talán előzetes megbeszélés alapján — Perczel Mórnak, a baloldal katonai szakértőjének interpellációja váltotta ki. Perczel, akit a ház augusztusban megrótt a sorezredek tisztjei iránti bizalmatlansága miatt, három kérdést intézett a miniszterelnökhöz: 1. Tett-e olyan intézkedéseket, hogy a fővárost és környékét megtisztítsa minden olyan katonaságtól, amelynek tisztjeiben tökéletesen nem lehet bízni? 2. Tett-e olyan intézkedéseket, hogy Buda várát biztosítsa azzal, hogy oda tisztán nemzeti érzelmű katonaságot helyez el? 3. Bízik-e abban, hogy „a Pesten és vidéken" azonnal összevonható erőkkel képes Buda várát elfoglalni? A teljesen indokolt kérdések alig leplezetten elsősorban a főváros környékén levő idegen csapatok létét és várható szerepét firtatták, de Perczel egyben arra is kíváncsi volt, hogy a nem sorezredi alakulatokkal — köztük a Hunyadi-csapattal — kapcsolatban mi az elképzelése Batthyánynak.44 Az új miniszterelnök, pontosabban az ideiglenes ügyvezető' miniszterelnök beiktatása tehát egyrészt Jellasics támadásának hivatalos megerősítésével, másrészt egy többékevésbé rögtönzött honvédelmi programbeszéddel kezdődött. Utóbbi nem is túl szerencsésen, mert Batthyány azzal kezdte válaszát, hogy ami a kérdéseket illeti: „hogy váljon tettem-e ezt vagy amazt? ", arra némi ingerültséggel így válaszolt: „Én bizony nem tettem semmit, mert épen ma lettem minister." Ez a nyilatkozat a baloldalt, amely tudta, hogy előző nap reggelén Batthyány még intézkedett, ellentmondó közbekiáltásra késztette, 4 3 A szept. 12-én este tartott ülés itt és a továbbiakban id. felszólalásait ld. a Közlöny szept. 14. (97.) számában; továbbá Pap D., Nemzetgyűlés II. 191-200; Kossuth felszólalásait: Κ LÖM XII. 926-932. A nádor kinevező levelét Károlyi, Batthyány pöre II. 16; a kinevezésről szóló, Batthyány által ellenjegyzett nádori rendeletet: Közlöny szept. 14; Pap D., Okmánytár II. 12-13. Az országgyűlésen feltehetően az előzőt olvasták fel; Beér-Csizmadia i. m. 223-224. Kossuth lovagias magatartásáról a Nel és a Figyelmező egyaránt a szept. 15-i számban ír. 44 Csányi id. jelentésére ld. OL Η 2. Kossuth-Polizei-Akten, 37/b. Perczel interpellációs kérdéseit az országgyűlési tudósítások alapján szövegeztük; Beér-Csizmadia i. m. 224 a ház ülésének jegyzőkönyvét adja, ami elvette az élét Perczel kérdéseinek. A baloldalnak pontos tudomása volt Batthyány szerepéről a szept. 10-én a fővárosban megjelent csapatokkal kapcsolatban. Szemere ui. - mint ideiglenes hadügyminiszter - még aznap éjjel felvilágosítást követelt Hrabovszkytól, aki jelentette is, hogy a csapatok Batthyány parancsára érkeztek; HM 1848: 7165.
