Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Kormányválság és Batthyány Lajos ügyvezető miniszterelnöksége 1848 szeptemberében 1039
BATTHYÁNY LAJOS ÜGYVEZETŐ MINISZTERELNÖKSÉGE 1,1067 tember 12-én délelőtt tizenegykor összeülő országgyűlés érthetően a nádor válaszával, a ház és a királyi helytartó között keletkezett feszültség feloldásával foglalkozott. Pázmándy előterjesztése után Nyáry fogalmazásában jegyzőkönyvbe iktatták a háznak István nádor iránt kifejezett „teljes bizodalmát" - amelynek tolmácsolására maga Kossuth vállalkozott. Ezzel nemcsak a képviselőház, de maga Kossuth is visszalépni látszott a tegnapi, a nádorral szemben határozottan bizalmatlan magatartástól. Ugyanakkor Kossuth végleges fogalmazásban valóban előterjesztette a tegnapi, az ország pénzügyeire és a 'hadseregkiállítására vonatkozó nagyjelentőségű határozatokat, amelyeket a ház szó nélkül tudomásul vett. Ugyancsak megjegyzés nélkül hallgatták Kossuth kijelentését, hogy az esti ülésen beterjeszti a kármentesítésről szóló törvényjavaslatát, s csak az Erdély uniója kapcsán esedékes törvények javaslatairól esett néhány szó. Úgy tűnt, hogy a Kossuth— Szemere ,.kormány" első országgyűlési szereplése minden izgalom, minden különösebb esemény nélkül zajlik le. Ekkor azonban felállt Zsemberi Imre és javasolta: a képviselőház nyilvánítsa magát permanensnek „mindaddig, míg a hontul a veszély elhárítva nincs". A felszólalás hangsúlyozta, hogy nem kell félni a lépéstől, ha az törvénytelennek tűnik is, hiszen csak ez lehet a megfelelő „modorban" adott válasz az osztrák emlékiratra. Amellett — folytatta Zsemberi— nem tudni, hogy ki a felterjesztett miniszterelnök. Lehet, hogy az új minisztérium elnöke már a zsebében hozza „az eloszlatási decretumot". Ezt kell megelőzni a határozattal. A javaslat nagy visszhangot váltott ki: Bezerédy ellenezte, Nyáry pártolta, majd Klauzál is elvetette. Ekkor fölszólalt Batthyány, figyelmeztetve a házat, hogy szövetségesre, támaszra alig számíthatnak, de van egy biztos támasz: „s ez a törvényesség ösvénye. Ha ettől eltérünk, meg vagyok győződve, hogy igen rövid illúsió után nevetséges bukás lesz, minden törekvéseink vége." A felzúdulások hallatán megerősítette, hogy előtte „minden sikernek reménye" a törvényességben áll, s csak ezen az alapon számíthatnak a nádor közreműködésére is, mert nem várhatják tőle, hogy „ő, a dynastiának tagja, élén álljon a forradalomnak". Nem lehet tudni, hogy a már-már határozattá emelkedett javaslat körül hová fejlődött volna a vita, ha nem érkezik meg Deák Ferenc és nem menti meg a helyzetet. Rövid érvelése, amely szerint az 1848 : IV. tc. 6. § értelmében az országgyűlést törvényesen eloszlatni nem lehet, amíg az a költségvetést jóvá nem hagyta, megnyugtatta a házat. így Zsemberi — a Deák hozzászólását követő hosszas éljenzés hallatán — visszavonta javaslatát.40 így keveredtek ezen az ülésen a nádor iránti bizalom egyhangú nyilvánítása, a király által jóvá nem hagyott pénzügyi és katonaállítási törvényeknek - „addig is, míg őfelsége által szentesíttetnék" — országgyűlési határozatokkal történő életbeléptetésével, az udvari reakció törvénytelen lépései elleni védekezésül kimondott permanencia e lépésnek azonnali visszavonásával, amint valaki azzal érvelt, hogy a ház feloszlatása ellen törvényes biztosítékokkal rendelkeznek. A képviselőknek ez a végletek közötti ingadozása jól mutatja a többség alapállását, amely szeretné megmenteni a törvényességet, de már hagyja magát befolyásolni — ha kétségbeesésében más utat nem lát - a forradalmi lépésekre. Ennek a magatartásnak egyik alapvető forrása a végrehajtó hatalom jellege körüli bizony-4 0 A nádor iránti bizalomról szóló határozatot ld. Beér-Csizmadia i. m. 220-221. Kossuth előterjesztéseire és felszólalására: Κ LÖM XII. 922-925. Zsemberi, Batthyány és Deák felszólalására: Közlöny szept. 14-i (97.) szám. Batthyány felszólalása teljesen egybevág a PH aznapi (158.) számának érvelésével, amely szerint ti. Bécs célja „leszorítani a lojalitás teréről". 5 Századok 1078/6
