Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Puskás Ildikó: A védikus társadalom kialakulásának előzményei 98
108 PUSKÁS ILDIKÓ nológia a szanszkritban jórészt dravida eredetű, amint T. Burrow, ill. a Dravida Etimológiai Szótár (DED) adatai bizonyítják.3 8 Az eke, fűrész stb. szavakhoz hasonló kölcsönzések számát szaporítani lehetne mezőgazdasági, kézműipari eszközök, szerszámok, technológiák, sőt kultúr- és Indiában őshonos vadnövények, állatok elnevezésével kapcsolatos szavak vizsgálatával, ezek többsége az ind nyelvekben nem indoeurópai eredetűnek bizonyulna az elemzések során. Mindez amellett szól, hogy a vais'ya varna hármas foglalkozási alaptagoltsága mögött — mezőgazdaság, kézműipar, kereskedelem - változatos ethnikai, nyelvi elemek ötvözetét kell keresnünk, nem feledkezve meg arról, hogy a varna azonos dharmájú tagjai osztályhelyzetüket tekintve nagyon is különböztek egymástól, éppúgy, mint a többi varna esetében. Amikor a közeli területek földigénybevételi lehetőségei kimerültek, vais'ya kolóniák rajzottak ki, és erdőírtással, szűzföld-feltöréssel teremtettek új lehetőségeket. Még később, amikor teljesen elfogytak a földek, királyi előjoggá vált az új földterületek használatba vétele és adása. Ezt támasztják alá a Mähavadharmasästra, Arthasästra stb. későbbi adatai a királyi hatalom jellegével kapcsolatban.39 Minden forrás megegyezik abban, hogy legutolsóként formálódott a s'üdra varna. Ez azt mutatja, hogy a brihmanikus időben az az embercsoport még nem különült el élesen a többiektől, amely a varna magva lett. Ez a tény új interpretálásra ad lehetőséget. Ha elfogadjuk, hogy létezett egy südrá-nak nevezett népcsoport4 0 , akiktől a varna nevét kapta, fel kell tételeznünk, hogy társadalmi fejlettségi szintjük elmaradt a többiekéhez képest. Minden valószínűség szerint neolith fokon állottak. Több más, hasonló szinten élő törzset tekinthettek a felső varnak ezen az alapon együvé tartozónak, nem utolsósorban azért, mert magukat már az asszimilálódott, egységesedett indiai vallás és kultúra hordozóinak tekintették az előbbiekkel szemben. Az ő szemükben viszont nem elsősorban a fejlettebb társadalmi forma volt a választóvonal, hanem az, hogy más isteneknek, kultuszoknak hódoltak. Később, amikor a vallási kapcsolatok kötötté és merevvé tették a varna-rendszert, új folyamat vette kezdetét: a várnákból való kiesés folyamata. Ε pillanattól vált a sudrák csoportja a kihulló elemek gyűjtőmedencéjévé és szerveződött, válaszul, maga is várnává, amelyet nem kevésbé szigorú és kötött szabályok jellemeztek, mint a kétszerszületett varnákat. A negyedik varna stabilizálódása vezetett a varna-rendszerből való teljes kihullás lehetőségéhez: így formálódott az érinthetetlen közösség magva. * szójegyzékekben fordul elő, de elterjedt az újindekben. A Kittel nyomán (Kann.Eng.Dict. p. XXXIII.) a dravidából gyűjtött változatok: Ta. korú bar of metal, ploughshare'; Ma. koru ploughshare'; Ka. kunt, guru 'a bar of iron, a ploughshare';'Tu. koru "bar of metal," Ld. Burrow, T.TPS 1945 95 1. -esetleg eddig nem vizsgált gazdaságtörténeti vonatkozásokra: vasalt faeke használatára is fényt vethetnek. Ismeretes az Indus-völgyi civilizáció területén előkerült fűrészek különlegessége: valódi fűrészek, amilyeneket csak a római kortól ismerünk másutt. Nem véletlen, hogy a fontos szerszám neve az ind nyelvékbe szintén a proto-dravidából került: szkt: krakaca-; páü kakaca; prákrit karakaya-; szkt. karapatra-; maráttnkarvat; nepáli karati; páli khara - 'saw'. A dravida nyelvekben: Ta. karakku 'teeth of a saw', 'jagged edge of a plamyra leaf, Ma. karikku 'edge of teeth', karukku 'teeth of a saw' Ka. karku, karaku 'rough, jagged edge'; Tu. gargâsu 'a saw'; telugu karakasa 'roughness' karagasamu'a saw'. A dravida szavak közös gyöke a kar- '-hard, rough, uneven' jelentó'sű szó, amelyből a fűrész, vagy a fűrészrészek elnevezése logikusan származtatható, aminthogy a rokon jelentősű szavak egész csoportja a szanszkritban ugyanerre a tőre vezethető vissza. Ld. T. Burrow: TPS 1945. 96—97. 3 'Puskás I.: i.m.y *"R.S. Sharma: Südras in Ancient India. Delhi. 1958.
