Századok – 1978
FOLYÓIRATSZEMLE - Stewart; James: A helyzet és a harc Észak-Írországban 999
1030 PACH ZSIGMOND PÁL városokból Nagyváradon át vezetett a fő út mind az ország fővárosába, Budára, mind Felső-Magyarország központjába, Kassára.11 9 A váradi vásárok kiemelkedő jelentőségét az a nagy vámpör világítja meg a legszemléletesebben, amely az 1470-es években egyrészt a nagyváradi káptalan, másrészt az erdélyi s magyarországi városok egész sora között a káptalan által szedett vásárvám mérsékléséért folyt, s Mátyás király nádora, Guti Ország Mihály 1478. évi, a városoknak kedvező ítéletlevelével ért véget; majd Mátyás halála után újrafelvétel folytán a személynöki bíróság elé került, amely a nádori ítéletet 1492-ben megerősítette.120 A perbe szálló városok sorát éppen az erdélyiek nyitották meg, élükön Nagyszebennel és Brassóval; a magyarországiak közül pedig a perbe először Buda, Pest és Kassa kapcsolódott be. S a városok éppen azoknak az áruknak a vámcsökkentését vívták ki, amelyek ezeken az útvonalakon a távolsági kereskedelem tárgyát képezték. Ilyen volt az élőállat, amelyet Erdélyből, illetve Erdélyen át Moldvából nagy számban hajtottak ki nyugat felé.12 1 Az - 1476-ból fennmaradt, de valószínűleg már a 14-15. század fordulóján keletkezett- káptalani vámtarifához képest az 1478. évi nádori ítéletben foglalt és 1492-ben megerősített új vámtarifa az ökör darabja (és az ökörbőr párja) vámját a felére (2 dénárról 1 dénárra) csökkentette.12 2 Ilyen volt a posztó: mind Buda, mind Kassa felől az Erdélybe irányuló behozatal s az Erdélyből Havasalföldre és Moldvába menő kivitel egyik fontos cikke.123 A káptalani vámtarifához képest, amely az eladott posztó vámját fajta és végszám szerint részletesen megszabta, a nádori szabályzat itt is jelentős mérséklést hozott: eltekintett az egyes nyugati fajták megkülönböztetésétől, és a posztót nem minőség és mennyiség szerint, hanem egyszerűen szekérrakomány gyanánt vámolta, szekerenként 1 forinttal.12 4 De a tarifatételek mérséklésénél is nagyobb vívmányt jelentett a korábbi vámolási gyakorlat bizonyos - a kereskedőket különösen érzékenyen érintő — mozzanatainak "'Vö. pl. Mályusz E., Zsigmond-kori oklevéltár, I, Bp., 1951, 622-623 (1399); Das Ofner Stadtrecht. Eine deutschsprachige Rechtssammlung des 15. Jahrhunderts, Hgb. von K. Mollay, Bp., 1959, 190(1403-1439). 12 0 Kubinyi Α., A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme a 15. század végén. In: Tanulmányok Budapest múltjából, XV, Bp., 1963, 189 s köv. - A váradi káptalan vásárvámjogának előzményeire lásd még a budai káptalan 1392-i kibocsátványát, amelyben az idevágó 13. század végi okleveleket hitelesítette, valamint Mátyás király 1477. évi oklevelét, amelyben a vonatkozó 13. század végi, 1343. és 1412. évi okleveleket írta át és adta ki a városok kérésére: Teleki, i. m. XII, 15-21; Fr. Zimmermann C. Werner-G. Müller, Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen, III, Hermannstadt, 1902, 45-46. - A per menetére vö. Hurmuzaki, Documente, XV, 1, 92-93 (1476); Teleki, i. m. XII, 9-10, 26-28, 53-55, 58-69 (1477-1478). 121 A moldvai kereskedelmi kapcsolatokra (vö. fentebb a 22-23. és 114. jegyzettel) más alkalommal fogunk részletesebben kitérni. - Moldvából való állatkivitelre lásd pl. (Zimmermann -) Gündisch, Urkundenbuch, IV, 498-499 (1433); Gündisch, Urkundenbuch, V, 262 (1448), 280 (1449), 498 (1455); Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt in Siebenbürgen, III, 1-2 (1500 körül); Hurmuzaki, Documente, XV, 1, 165 (1504); stb. 12 2 Teleki, i. m. XII, 69; Kubinyi, i. m. 197, 212. l23 Brassói és barcasági kereskedők Moldvába való posztókivitelére lásd pl. II. Alexandru moldvai vajda 1449. évi oklevelét, amelyben löweni, kölni, cseh (sziléziai) és budai (Bitvar), valamint durvaposztó után szabott ki vámot: Gündisch, Urkundenbuch, \S 280. - §tefan eel Mare moldvai fejedelem 1482-ben Brassóban vásároltatott posztót: Hurmuzaki, Documente, XV, 1, 118; stb. 12 4 Teleki, i. m. XII, 68; Kubinyi, i. m. 198, 213.
