Századok – 1978
FOLYÓIRATSZEMLE - Stewart; James: A helyzet és a harc Észak-Írországban 999
A LEVANTE-KERESKEDELEM ERDÉLYI ÚTVONALA 1011 nyadi János korában pedig (az 1448-ban egy időre ismét magyar fennhatóság alá került) fekete-tengeri kolónia: Kilia katonai utánpótlását is szolgálta.2 1 d)A 6 címpulungi kereskedő 195 mázsa, a 11 tfrgu§ori 147 mázsa 14 font, a 8 ghergi^ai 91 mázsa 13 font, a 4 tírgovi^tei 59 mázsa 27 font, a 3 bukaresti 38 2 /3 mázsa, a 2 stoene^ti 14 1 /4 mázsa, az 1 albe$ti 8 mázsa 58 1 /2 font, az 1 buzäu-i 2 mázsa 26 font, vagyis a 36 havasalföldi kereskedő összesen 557 mázsa 13 112 font borsot hozott be Brassóba, 25 043 forint 40 1 /2 asper (=81 dénár) vámértékben. A havasalföldi kereskedők Brassóba való borsbehozata tehát mennyisége szerint több mint ötésfélszerese, vámértéke szerint több mint hatszorosa volt az erdélyi kereskedők Brassóba irányuló importjának. Ehhez járult még a moldvai kereskedők behozatala, amelyet az 5. számú táblázat szemléltet. Eszerint: a) A moldvai kereskedőknél ugyanolyan vámeljárást alkalmaztak, mint a havasalföldieknél, ideértve a bors mázsánkénti vámértékét is, amelyet 40—54 forintban szabtak meg. b) A 11 borsbehozatali tétel 8 moldvai kereskedő között oszlott meg (három kereskedő ugyanis két-két alkalommal importált borsot). A 8 kereskedő közül 6-nak illetőségi helye Schutschava (Suceava), 2-nél nincs közelebbi megjelölés. Meg kell itt jegyeznünk, hogy Moldvából, illetőleg fejedelmi székhelyéről: Suceavából a Radnai-hágón át is vezetett út Erdélybe: Besztercére (Nősen, Bistritz, Bistrit,a)2 2 ; de ennél fontosabb volt a már I. Lajos és Zsigmond korában kialakult kereskedelmi összeköttetés Moldva és Brassó között, főként az Ojtozi-szoroson keresztül.2 3 c) A 6 suceavai kereskedő 17 mázsa 18 font, a 2 közelebbről meg nem határozott illetőségű moldvai kereskedő 7 mázsa 29 font, a moldvaiak összesen 24 mázsa 47 font borsot hoztak be Brassóba, 1212 forint 17 asper vámértékben. A moldvai kereskedők Brassóba irányult borsimportjának mennyisége tehát az erdélyi kereskedőkének mintegy negyedét, a havasalföldiekének alig huszonketted részét tette ki. Szerepel végül a huszadnaplóban néhány olyan borsbehozatali tétel, amelynek szállítójáról csak annyit tudunk, hogy valamelyik román fejedelemség területén lakott. A 11 II. Vladiszlav havasalföldi vajda 1453-ban aria kérte Brassó város tanácsát, hogy a Hunyadi János által Kilia védelmére szánt fegyvereket „caute et secrete . . . aduci [ ! ] faciatis ... ad curiam et domum nostram in Tergovistia, ab hinc tandem . .. caute et occulte ad Braillam, ab hinc vero usque Castrum Kilye transmittemus": Gündisch, Urkundenbuch, V, 391. - 1454-ben pedig maga Hunyadi figyelmeztette Brassó tanácsát, hogy a Márton-napi cenzus terhére „duo milia sagittas, quindecim arcus, ducenta amenta vulgo ideg et duas centenas aut masas ferri . . . pro conservatione civitatis nostrae Kylia usque Brailla conduci facere debeatis": ugyanott, 446. 2 2 A Besztercén át Moldvába vezető' utat használták III. Iván moszkvai nagyfejedelem követei is, 1483-ban, Mátyás király budai udvarából visszatérőben: Hurmuzaki, Documente XV, 1, 120. — Beszterce és Suceava (illetőleg más moldvai helységek) kapcsolatára: ugyanott, 158. (1502); 169. (1504); 174. (1506); 187-188. (1508); továbbá M. Dan-S. Goldenberg, Der Warenaustausch zwischen Bistritz und den Moldauer Ständten und Marktflecken im 16. Jahrundert, Forschungen zur Volks- und Landeskunde, 10, Bukarest, 1967,1. 5. s köv. 2 3 Nyilván ezt a másik utat vették igénybe a segesvári (Schässburg, Síghi^oara) kereskedők is; hiszen 1483-ban felpanaszolták Brassónak, hogy „vigesimatores vestrae civitatis quandam viam seu publicam stratam a terra moldaviensi nostram ad civitatem deserviendam. . . obstruere conarentur": Hurmuzaki, Documente, XV, 1, 121. - A Moldvából Besztercére, illetve Brassóba vezető útvonalakra lásd még: Századok, 1975, 1. sz., n-l8\Manolescu, i. m. 1965, 65-66.
