Századok – 1978
FOLYÓIRATSZEMLE - Stewart; James: A helyzet és a harc Észak-Írországban 999
A LEVANTE-KERESKEDELEM ERDÉLYI ÚTVONALA 1007 kerülték el a kutatók figyelmét. A vonatkozó tanulmányok, különösen Radu Manolescu jelentős munkái,1 0 fel is mentenek ama feladat alól, hogy a huszadnaplókban regisztrált áruforgalom összetételét e helyütt általánosságban vizsgáljuk. Annak jelzésére szorítkozunk csupán, hogy az 1500—1503. évi áruösszetétel több vonatkozásban emlékeztet arra a képre, amely az 1412 és 1437 közötti erdélyi és havasalföldi vámtarifákból tárult elénk.1 1 A Havasalföldre irányuló kivitel fontos tételét teszik ki továbbra is a nyugati posztófélék (németalföldi, észak-itáliai, délnémet, sziléziai fajták); de ezt tetemesen meghaladja már a vasáruk — „stájer" és egyéb kések — részesedése. Az igen változatos behozatalban most is ott találjuk Havasalföld élőállatait, halát; de ezek értékét messze túlszárnyalja már a keleti — nyilván főként a török birodalom területéről származó — textiliáké. Az első helyet azonban az importáruk között, íme a 15—16. század fordulóján is, a nagyértékű fűszerek, túlnyomórészt a bors foglalja el. Ennek a fűszerbehozatalnak a közelebbi vizsgálatától viszont ehelyütt annál kevésbé tekinthetünk el, mivel ilyen jellegű kvantitatív feldolgozással a szakirodalom eddig adós maradt.1 2 A nagyszebeni és brassói vámnaplónak a fűszerimportra vonatkozó bejegyzéseit tíz táblázatba iktattuk: 1. Borsbehozatal az 1500. évi nagyszebeni huszadjegyzék szerint. 2. Egyéb fűszerbehozatal az 1500. évi nagyszebeni huszadjegyzék szerint. 3. Borsbehozatal az 1503. évi brassói huszadjegyzék szerint (erdélyi kereskedők). 4. Borsbehozatal az 1503. évi brassói huszadjegyzék szerint (havasalföldi kereskedők). 5. Borsbehozatal az 1503. évi brassói huszadjegyzék szerint (moldvai kereskedők). 6. Borsbehozatal az 1503. évi brassói huszadjegyzék szerint (közelebbről meg nem jelölt román fejedelemségbeli kereskedők). 530-532, 584-589. - Fennmaradt még Brassó 1551. és 1554. évi, valamint Nagyszeben 1537, 1540, 1541, 1542, 1543, 1546, 1550, 1553, 1554, 1559, 1578, 1579, 1583, 1585, 1587, 1588, 1591, 1593, 1596, 1597. és 1600. évi huszadnaplója. - Végül megemlítendő', hogy az idézett nagyszebeni és brassói forráskiadvány-kötetek jó néhány huszad-elszámolást is közölnek 1500—1509-ből, illetőleg 1515-1516-ból stb. (Az utóbbiak nem huszad«aplók, hanem a huszadbevételek felhasználásáról szóló számadások. ) 1 °H. Wendt, Schlesien und der Orient. Ein geschichtlicher Rückblick, Breslau, 1916, 63—64; R. Manolescu, Schimbul de marfuri dintre Jara Rommeasca §i Bra50ν în prima jumátate a secolului al XVI-lea, Studii 51 materiale de istorie medie, II, Bucure§ti, 1957, 117. sköv.; S. Goldenberg, Der Südhandel in den Zollrechnungen von Sibiu (Hermannstadt) im 16. Jahrhundert, Revue des études sud-est européennes, II, Bucarest, 1964, 385. sköv.; R. Manolescu, Comerjul Jarii Romfne§ti §i Moldovei eu Bra^ovul (secolele XIV-XVI), Bucure§ti, 1965.; Fügedi E., Magyarország külkereskedelme a XVI. század elején, Agrártörténeti Szemle, 1969, 6. 11 A korábbi áruösszetételre: A Levante-kereskedelem erdélyi útvonala I. Lajos és Zsigmond korában, Századok, 1975, 1. sz., 16-19., 26-30. 12 Manolescu, aki a legbehatóbban foglalkozott a Brassón át lebonyolított külkereskedelem 14-16. századi történetével, az egyes évek vámérték-adatait a keleti vagy „török áruk" (res turcales) - a román fejedelemségek szempontjából tranzitáruk - után egy összegben számította ki, vagyis nem különítette el a keleti textíliákra és a keleti fűszerekre vonatkozó értékadatokat; i. m. 1965, 172-173. - Fügedi pedig végzett ugyan számításokat az egyes árunemek, így a fűszerfélék százalékos részesedésére az importon belül, de nem tett kísérletet a behozott fűszer abszolút mennyiségének megállapítására: i. m. 6.
