Századok – 1977
Közlemények - Urbán Károly: A Szociáldemokrata Párt értelmiségi akciója 1943–1944-ben 114/I
AZ SZDP ÉRTELMISÉGI AKCIÓJA 125 kívüli értelmiségieket, akik részt kívántak venni a háború utáni átmenetgazdálkodás terveinek kidolgozásában. A csoport keretében az egyes főbb foglalkozási áganként Értelmiségi Szervező Bizottságok jöttek létre, melyek a később kialakuló szakmai csoportok magvát képezték. A pártvezetőség a pártközpontban nyilvántartott értelmiségiek számának növekedését komoly nyereségnek tekintette és igyekezett szaktudásukat minél előbb hasznosítani. Ennek érdekében az Értelmiségi Csoport tagjait a nyár elején bevonták az SzDP májusra elkeszült 1943-as programtervezetének véleményezésébe és megvitatásába. Az év folyamán az SzDP programtervezetét megküldték véleményezésre a párt vezetőivel személyes kapcsolatban álló pártonkívüli, szocialista, haladó gondolkodású értelmiségieknek is. A tőlük kapott válaszok nemegyszer lesújtó bírálatot tartalmaztak. Münnich Károly ügyvéd például, akihez a programtervezetet Mónus Illés juttatta el, kíméletlenül rámutatott arra, hogy az 1943-as program „nem a feltétlenül győzni akaró szocialista párt programját adja a magyar szocialista tervgazdaság felépítésére, hanem olyan párté, amely már eleve lemond a szocializmus győzelméről, s ún. szociális, demokratikus, önkormányzati elvek hangoztatásával, de a kapitalista rendszer fennmaradásának alapul vétele mellett szövegezi meg programját". „Ennek eredménye az — tette hozzá Münnich —, hogy itt-ott, kisebb-nagyobb quantitativ eltéréssel — lényegében ugyanazokhoz a követelésekhez jut, mint a legtöbb mai polgári párt."29 Az SzDP 1943-as programja a párt vezetőinek egy részéből szintén alapos kételyeket váltott ki és ennek következtében hivatalos programként soha meg nem hirdették. Mégis ez a dokumentum lett 1943 nyarán az értelmiségi csoportokban megkezdődő „tervkovácsolás" egyik kiindulópontja. Ennek első lépéseként, 1943. július 22-én az Értelmiségi Szervező Bizottságok vezetőit a pártvezetőség értekezletre hívta össze, amelyen megjelölték a munka irányát. Ezen az ülésen a pártvezetőség az angol kormány által támogatott mérsékelt reformelképzeléseket — a Beveridge-tervet — állította követendő példaként az értelmiségi bizottságok elé. A forradalmi változás lehetőségét eleve kizárták, s a polgári intelligencia megnyugtatására hangsúlyozták, hogy a békegazdálkodásra való átmenetnek „több érteimességgel és több felelősséggel" kell történnie, mint 1918-1919-ben. Az Értelmiségi Szervező Bizottságoknak adott útmutatás aláhúzta, hogy a pártvezetőség nem politikai elképzeléseket vár tőlük, hanem a gazdasági és kulturális élet főbb területeit felölelő szakterveket, annak a kész alapnak a kidolgozását, „amelyen a háború befejezése után azonnal megállhatunk".30 Augusztusban az Értelmiségi Szervező Bizottságok szakmai csoportokká alakultak át, amelyeket szervezetileg Büchler József fogott össze, de az egyes csoportok politikai irányításában a pártvezetőség egy-egy tagja közvetlenül is részt vett. Kezdetben a nevelők csoportját Miliők Sándor, a jogászokét Ries István, a valamivel később szervezkedő írókat, újságírókat és színészeket pedig Szakasits Árpád instruálta. Hamarosan bekapcsolódott a csoportok irányításába Kéthly Anna és Szeder Ferenc is. A gondos ellenőrzéssel főként J9 Pl Archívum, 658. f. 5/239. 30 Az Értelmiségi Szervező Bizottságok ülésének jegyzökönyve 1943. júl. 22. Pl Archívum, 658. f. 5/1943/5.
