Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
522 PINTÉR ISTVÁN Könyvtára sorozattal együtt a marxizmus és a szociáldemokrácia időszerű elméleti és politikai kérdéseit vizsgálta. Utóbbi sorozatban elsők között jelent meg új kiadásban Engels: „A család, magántulajdon és az állam keletkezése" című munkája. Ehhez kapcsolódott Mónus Illés és Rónai Zoltán szerkesztésében8 7 „Marxista forrásművek" címen két kötet, amelyben Marx és Engels alapvető munkáit adták közre.8 8 Ezek a külön kiadványok és füzetek együttesen mintegy 400 ezer példányban jelentek meg.8 9 Az Országos Oktatási Bizottság munkájának középpontjába is elsősorban a politikai jellegű kérdések kerültek. Ez időben csökkent ugyan a szemináriumok és azon részt vevők száma, de színvonala — mind résztvevőit,9 0 mind témáját illetően — nőtt. Ugrásszerűen emelkedett az újonnan bevezetett egyórás és vetített képes előadások száma. 1935-36-os évben 975 előadáson 72 500-an vettek részt. Az előadások zöme Budapesten és környékén volt. Vidéken csupán 220 előadást tartottak, viszont itt egy-egy gyűlésen a résztvevők száma majdnem háromszorosa volt a fővárosinak.9 1 Ez is jelzi, hogy ismét megnőtt a vidék érdeklődése a szociáldemokrácia iránt. Az előadások és a résztvevők nagy számában — a politikai kérdések középpontba kerülése mellett - jelentős szerepe volt annak, hogy az Oktatási Bizottság kitűnő előadógárdát állított össze. A mintegy 50 főből álló előadók csoportjában számos baloldali, a kommunistákkal szimpatizáló, vagy kommunista található. Csak néhány nevet közülük: Gárdos Mariska, Hoffmann Árpád, Braun Soma, Szakasits Árpád, Gergely Győző, Vágvölgyi Tibor, Jáhn Ferenc, Darvas József.92 Az Oktatási Bizottság - amelyet Buchinger Manó vezetett — a munka színvonalának javítására 1936 elején Oktatási Közlemények címen tájékoztatót adott ki. Ebben fontos elvi, politikai kérdésekhez kulcsot adó irodalomra, az előadások, szemináriumok jó módszereire, jól sikerült könyvankétokra, író-olvasó találkozókra és egy-egy fontos könyvre hívta fel a szervezett dolgozók figyelmét.9 3 A szellemi szféra más területein is erőfeszítések történtek a korábbi helyzet megjavítására. A pártvezetőség hozzájárult ahhoz, hogy az általa másfél éve feloszlatott eszperantó tanfolyamok újra induljanak.9 4 A rendőrségi jelentés szerint az újraindítás a baloldaliak és a kommunisták sikere, hisz „az eszperantó nyelvet különös szeretettel a kommunisták művelik".9 s Lehetőség nyílott az MSzDP keretei között működő Szocialista Képzőművész csoport munkájának szélesítésére. A csoport felett a felügyeletet ugyan Büchler József gyakorolta, de irányítása kommunisták, illetve kommunistákkal szimpatizáló művészek kezében volt: titkára Bán Béla, tagjai között pedig ott találjuk Goldmann Györgyöt, Sugár Andort, Goldmann Jánost, Fenyő A. Endrét, Vértes Györgyöt, Berda Ernőt stb. A képzőművész csoport ugyancsak az MSzDP keretében több *7 A munkákat Ascher László, Fejtó' Ferenc, Mónus Illés, Szekszárdi László, Rónai Zoltán fordította. 88 Népszava, 1936. jan. 5. 8 9 Jelentés az MSzDP XXX. kongresszusának. 9 0 Különösen megnőtt ezeken a fiatalok száma, továbbá a pártszervezetekben aktívan dolgozók (25%-ról 36%-ra) és valamilyen funkciót viselők (29-ről 34%-ra) száma. Jelentés az MSzDP XXXI. kongresszusának. 91 Jelentés az MSzDP XXXI. kongresszusának. 9 2 Pl Archívum, 696. f. 42. ő. e. 9 3 Pl Archívum, 696. f. 45. ő. e. 94 Népszava, 1935. nov. 10. 95 Pl Archívum, 651. f. 5. cs. 1935. nov. 15.
