Századok – 1977

Közlemények - Péter Katalin: Az 1608. évi vallásügyi törvény és a jobbágyok vallásszabadsága 93/I

AZ 1608. ÉVI VALLÁSÜGYI TÖRVÉNY 113 ezen a ponton derült ki, hogy a vallásszabadság követelése a lelkieknél kézzelfoghatóbb dolgokra vonatkozik. Az uraknak jobbágyaik feletti hatalma maradt volna egy elemében bizonytalan, ha 1608-ban nem szögezik le: a protestáns vallások gyakorlásának szabadsága a jobbágyokra is érvényes, az első artikulus az ő protestantizmusukat is törvényessé teszi. Ha a közjogi szabályozás e fontos elemét nem illesztik a helyére, és a jobbágyokkal szemben a régi törvények hatálya maradt érvényben, a kegyúri jog gyakorlatilag semmivé válik; a jobbágyi vallásügy utolsó fóruma a központi hatalmat megtestesítő király lesz. * 1608 jobbágyi vallásszabadsága a vallásügy közjogi rendezésének része. A kegyuraság gyakorlatával összhangban szabályozta a vallásgyakorlatot olymódon, hogy törvényben mondta ki: Magyarországon mindenki, a föld népe is lehet protestáns. A régi törvények hatályától szabad jobbágyi vallásgyakorlat törvénybe foglalásával az uralkodó osztály biztosította, hogy a jobbágy lelkiismereti jogaiban éppen olyan hozzáférhetetlen legyen a központi hatalom számára, amilyen szilárdan a személyét elzárták minden beavatkozástól. 8 Századok 1977/1