Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEMZETISÉGI POLITIKÁJA 311 német, hanem pánszláv cseh ügynökök szítják.14 7 A nacionalista sajtó mindjárt felkapta a rémhírt, s mindenütt nemzetiségi aknamunkát szimatolt. A sajtó nyilvánvaló ferdítéseit aztán nemegyszer a hatóságoknak kellett helyreigazítani. A Hubay Kálmán, a későbbi nyilas vezér szerkesztésében megjelenő Tiszavidék c. lap egyik 1929 nyári számában arról ír, hogy Nyíregyházán, Nyírszőlősön a szlovák iskolásgyermekek az „Isten, áldd meg a magyart" a „szlovákot" változattal éneklik, serdült legények a Himnusz éneklése alatt nem veszik le a kalapjukat; „tirpák" beszéde miatt rendre utasított gazda kijelenti, hogy ő nem magyar, hanem szlovák, és hozzáfűzi: „Lesz még tán ez Tótország!" (Az illetőt, Feczenkó János nyírszőlősi lakost egyébként a debreceni törvényszék felmentette a vád alól.) A lap mindezért a cseh aknamunkát, a külföldi agitátorokat okolja.148 Az egész cikkből csak annyi volt az igaz, hogy a tanyai szlovák lakosság szívesen beszél szlovákul, ül. „tirpákul", mert az idősebbek nem vagy csak alig tudnak magyarul.14 9 A később ugyancsak nyilassá lett, ekkor gödöllői főszolgabíró, vitéz dr. Endre László Pest környékén fedezi fel, most már nem csupán az evangélikus, hanem a katolikus szlovákság körében is, a szociáldemokrata törekvésekkel párhuzamosan (Csömör, Kerepes) a szlovák propaganda nyomait a szlovákul való beszélgetésben, cseh vallásos újságok olvasásában, papjaik szlovák beszédében és prédikálásában. Egyben rámutat a nemzetiségi mozgalmak egymást erősítő kölcsönhatására. A Pest megyében ugyancsak szervezkedő német mozgalom a főszolgabíró szerint követendő példa és minta a szlovák mozgalom számára. „Nagy hiba — írja — a Bleyer-féle német agitáció eltűrése, mert ez a tótok szemét is kinyitja." Megoldásul nem egy méltányos nemzetiségi politikát ajánl, hanem Pest környékén minden községben magyar óvoda felállítását, „ . . . mert a nemzetiségi propagandával szemben mégis a legeredményesebb intézkedés a honpolgároknak magyar szellemben való nevelése és megmagyarosítása".15 0 Ez legalább világos beszéd, ha nem is nemzetiségi politika.15 1 Ha ezeknek a szabolcsi, Pest megyei jelentéseknek valóságmagvát ki akarjuk hámozni, úgy járunk, mint aki a hagyma magját keresi: nincs! Az anyanyelv használata, ill. ennek követelése a magán- és közéletben, különösen az egyházi életben, nem tételez föl semmiféle ideológiai tudatosságot, magasabb fokú szervezettséget. Viszont a viharsarki, különösen a Békés megyei szlovák mozgalmaktól már nem lehet elvitatni bizonyos politikai színezetet és szervezeti törekvést. Ezeknek a mozgalmaknak középpontjában változatlanul a Magyarországi Szlovák Népművelődési Egyesület engedélyezéséért vívott harc állt. Vezérei Pluhár Mihály békéscsabai lakatosmester és Dorkovics Mihály 32 holdas bérlő voltak. 141 OL BM VII. res. 1929-7-3157(5766), OL BM VII. res. 1929-7-3157(7006, 7035, 5994, 5970, 5995, 6176,6257, 6258, 6365, 6314, 6282, 6617, 6554, 6557, 6500, 6913, 6873, 6800). 14 8 Kovács Zoltán: Felháborító cseh aknamunka folyik Szabolcsban és Nyíregyházán. Tiszavidék, 1929. júl. 4. 2. 149 OL BM VII. res. 1930-7-3087, OL BM VII. res. 1929-7-3157(3852). 150 OL BM VII. res. 1930-7-3087(7781). 15 ' Hogy pártok és egyének milyen értetlenséget mutattak a nemzetiségi élet legelemibb megnyilvánulásai iránt, mutatja a Nemzeti Tömörülés Pártjának (elnökhelyettese Gálócsy Árpád!) fölterjesztése a BM-nek arról, hogy a hosszúberegpéteri (Pest m.) szlovákok az utóbbi időben tüntetőleg -szlovákul beszélnek, (OL BM VI. res. 1930-7-3087 (5123)). 7*
