Századok – 1977

Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III

AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEMZETISÉGI POLITIKÁJA 299 kat, hanem szükségesnek ítélte a kulturális intézmények mellett bizonyos gazdasági vállalkozások létesítését is.10

8 A Sonntagsblatt következő választási cikke még jobban körvonalazza az új párt programját, és poentírozza a különbségeket a maga és a kormány programja között. A cikk hangsúlyozza, hogy egész Magyarország és benne a németség újból válaszút elé került. A gazdasági pusztulás örvénye előtt minden nagyzolást és fényűzést félretéve minden erőt a nép, a falu, a paraszt, a kisiparos és a munkás megmentésére kell összpontosítani, és kegyetlenül takarékosan kell gazdálkodni. A németség helyesli a kormány külpolitikáját, a Németországgal való szövetséget, és bízik egy egészséges belpolitikai és gazdasági fordulat lehetőségében, a hadiözvegyek, hadiárvák és rokkantak, a hadikölcsön-tulajdonosok megsegítésében, munkaalkalmak teremtésében, jobb mezőgazdasági termelési struktúra és értékesítési lehetőség kialakításában. „A falu gazdasági megmentése, az államnak népbarát, kívül-belül demokratikus berendezése, a kisebbségi jogok elismerése és megvalósítása": íme ezek azon követelések, amelyeknek teljesítésétől nemcsak a németség, hanem a magyarság jövője, a trianoni békediktátum revíziója függ.109 A tervezett német párt mégsem jött létre. Bleyer — nyilván birodalmi sugallatra — végül is elfogadta Bethlennek az utolsó percben érkezett ajánlatát - Gratzon kívül, aki hivatalos kormánypárti jelölt volt - két hivatalos és egy félhivatalos német képviselőjelölt indítására vonatkozólag. A „német-magyar nép" hivatalos jelöltjei a választásokon — mint ezt a Sonntagsblatt nagyon is megkésve, mindössze három héttel a választások előtt közölte -: Bleyer Jakab (Villány), Faul-Farkas János (Pilisvörösvár), Kussbach Ferenc (Mosonszentjános), Gratz Gusztáv (Bonyhád).110 Bleyer és Bethlen újabb kézfogásával a Sonntagsblatt választási propagandájának iránya is, tartalma is megváltozott. A program ellenzéki színei elhalványodtak, és kormánypárti színei lettek uralkodók. Bleyer és Kussbach választási felhívásaiban a német nép iránti hűség, a személyi megbízhatóság követelménye került első helyre; a német nép gazdasági és kulturális követelései háttérbe szorultak, és csupán az üres általánosságok szintjén mozogtak.111

Ez a propaganda nem lehetett sem elég meggyőző, sem elég hatásos. A németség tömegei politikai és főleg gazdasági sérelmeik hatására továbbra is ellenzéki szelleműek maradtak, és az ellenzéki pártok felé tájékozódtak. Mint minden eddigi választáson, most is különösen veszélyes versenytársnak számított a Szociáldemokrata Párt, amely eredetileg 11 nemzetiségi vidéken állított képviselőjelölteket. Ezek közül azonban a hatósági terror következtében végül is csak 4 bocsátkozott meglehetősen egyenlőtlen küzdelembe.11

2

Vonzólag hatott a német paraszti, kispolgári tömegekre a Kisgazdapárt is. A gazdasági válság örvényében hányódó németség számára a gazdasági és társadalmi reformok jelentették, jelenthették volna a kivezető utat. Éppen ezért az MNNE felemás 1 0 8 Hans Beyer: Die ungarländische Deutschtumsfrage im Spiegel der diplomatischen Gespräche zwischen Budapest und Berlin. - Gedenkschift für Harold Steinacker. München, 1966. 310-311. 109 Unser Volk und die Wahlen. S, 1931. jún. 7. 2. 1 10

S, 1931. jún. 7. 1. 111 Aus der Wahlbewegung. S, 1931. jún. 28. 3-5. 112 Wie die Socialdemokraten um die Seele des deutschen Volkes werben? S, 1931. dec. 20. 3-4. Unter deutschen Arbeitern. S, 1931. jún. 21. 7.