Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
294 BELLÉR BÉLA lát.9 2 Azt látott a tanfelügyelő német iskolákat látogató tevékenységében is: a csendőrség nyomozást folytatott ellene.9 3 Beyer 1929. november 5.-1930. január 31. közt Baranya, Somogy és Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyékben folytatta az általános tanulmányi felügyeletet, 29 újabb iskolát látogatva meg. Tapasztalatai nem jobbak az előzőknél. Most is meg kell állapítania, hogy a tanerők nem ismerik vagy rosszul értelmezik a kisebbségi tanterv és óraterv életbeléptetésére vonatkozó VKM-rendeleteket. A kisebbségi oktatás bevezetésétől félnek; igyekeznek azt megakadályozni. Ahol ez nem sikerül, legalább kijátszani igyekeznek. A C-típusba kényszerítenek be olyan német gyermekeket, akik nem tudnak annyit magyarul, hogy előrehaladásuk ebben a típusban — ahol a tanítás nyelve magyar — biztosítva lenne. A tanfelügyelői jelentés végén előterjesztett javaslatokból az is kitűnik, hogy a kisebbségi iskolákban a tanerők számával, német nyelvismeretével és pedagógiai felkészültségével egyaránt baj van.94 Beyer harmadik felügyeleti útjára 1930. február l.-június 15. között Csanád—Arad -Torontál, Győr-Moson—Pozsony, Pest-Pilis—Solt-Kiskun, Sopron, Tolna és Vas megyék területén került sor. 72 község 95, főként A- és B-típusú iskoláját látogatta meg. Mik voltak eme kiterjedt felügyelői út legfontosabb tapasztalatai? Mint előző jelentéseiben, ebben is kénytelen a tanfelügyelő megállapítani, hogy az anyanyelvi statisztika, amelynek alapján kellene megválasztani a kisebbségi iskolatípust, nem megbízható. Az A-és B-típusú iskolákban magyar anyanyelvűeknek beírt tanulók közül több nem tud jól magyarul, vagyis német anyanyelvűeket írtak be magyaroknak. A továbbiakban a tanfelügyelőt különös módon mégsem a német, hanem a magyar nyelv tanításának helyzete foglalkoztatja. Azt javasolja a magyar nyelv hátrányos helyzetének megszüntetésére, hogy magyar foglalkozási nyelvű óvodák szervezésével, kisebbségi tannyelvű iskolákban használható magyar olvasókönyvek kiadásával, továbbá a nem magyar nyelvű tanulók magyarra tanításának megjavításával orvosolják ezt a helyzetet. Ha a tanfelügyelő többi javaslata értelmezhető is úgy, mint a magyartanítás hátrányos helyzetének felszámolására irányuló törekvés, magyar nyelvű óvodák létesítésére irányuló elgondolása csak egyféleképpen értelmezhető: a magyarosítás szándékaként. Beyer ebben a jelentésében is foglalkozik az eszmei-politikai nevelés helyzetével a német iskolákban. Megállapítja, hogy mind az A-, mind a B-típusú iskolákban a tanítás és nevelés hazafias szellemben folyik. Inkább csak a kínálkozó lehetőségekre kellett fölhívnia a figyelmet.9 5 Ez a „hazafias nevelés" persze nagyon könnyen lehet a mi fogalmaink szerinti magyar nacionalista nevelés; német nacionalista nevelés aligha, mert ezt a meglátogatott terület egész életét, nem csupán iskoláit éberen figyelő, a német „vándormadarakról" is hűségesen jelentő tanfelügyelő figyelmét aligha kerülte volna el. Mindent egybevéve, Beyer tanfelügyelői jelentése szerfölött tanulságos. Sok mindenről esik szó benne, a kisebbségi német iskolákkal szembeni ellenállásról, a „pángermán" izgatás vádjáról, kultuszminiszteri rendeletek nem ismeréséről vagy félremagyarázásáról, a tanulók nacionáléjának meghamisításáról, az iskolatípusoknak eredeti mivoltuk-92 OL ME 1934-C-8616(4249/1929). 93 OL ME 1929-C-3934. 94 OL ME 1934-C-8616(5905(1930). 95 OL ME 1934-C-8616(5905/1930).
