Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
288 BELLÉR BÉLA magukat a politikától, és csupán kulturális ügyekkel foglalkoznak. „Elképzelhetetlen előtte - mondotta —, hogy ezek a magyar állam elleni vagy a magyarországi németségnek a magyarság iránti hűségét befolyásoló akciót folytattak volna." Végül is abban állapodtak meg, hogy magyar részről emlékiratot állítanak össze a sérelmekről, s'ennek alapján majd egy bizottság fogja tisztázni a tényállást.6 2 Harc a német nyelvű oktatásért Az MNNE mellett a német mozgalom másik fontos kérdése az iskolakérdés volt és maradt. Az anyanyelvi oktatás egy ország nemzetiségpolitikájának talán legérzékenyebb mérőműszere. Ez a műszer viszont a németség elégedetlenségét jelezte. Pedig a németség vezetői könnyebb szívvel viselték el az MNNE szervezkedésének korlátozását, mint a német iskolarendszer útjába emelt akadályokat, mert úgy vélték: az MNNE veszteségeit pótolhatja a német nemzetiségi iskolákból érkező utánpótlás, de az iskolák veszteségeit semminemű mozgalom nem pótolhatja. A német iskolák száma a kezdő 1923/24. tanévben 264 gyei indult. A következő 1924/25. tanévben 403-ra emelkedett. Az 1927/28-as tanévben érte el a csúcsnak tekinthető 454-es számot. Ettől kezdve állandóan e körül ingadozott. Az 1929/30. tanévben ugyanennyi volt, 1930/31-ben eggyel kevesebb, vagyis 453.6 3 Ha a németség települési viszonyait tekintjük, ezt a számot reálisnak fogadhatjuk el. A vita nem is annyira a német iskolák száma, mint inkább jellege körül folyt. A kisebbségi iskolák — mint ismeretes - a 110478/1923.VIII.a, VKM számú rendelet szerint három típusra oszlottak: kisebbségi tanítási nyelvű iskolára, az ún. Α-típusra, amelyben a magyar nyelv rendes, kötelező tantárgy, a többi tárgyat pedig a kisebbségi nyelven (anyanyelven) kellett tanítani; b) vegyes — kisebbségi és magyar — tanítási nyelvű iskolára, a B-típusra, amelyben a kisebbségi nyelvet, bizonyos természettudományi és gazdasági tárgyakat, rajzot és kézimunkát anyanyelven, a magyar nyelvet, a társadalomtudományi tárgyakat, a testgyakorlást magyarul, a beszéd- és értelemgyakorlatot, az írás—olvasást, a számtant és az éneket anyanyelven és magyarul kell tanítani; c) magyar tanítási nyelvű iskolára, az ún. C-típusra, amelyben a kisebbségi nyelv (anyanyelv) rendes és kötelező tantárgy, s amelyben az írás és olvasás magyarul s a kisebbségi nyelven (anyanyelven) a többi tárgy magyarul tanítandó. A hittant mind a három típusban anyanyelven kellett tanítani. A kisebbségi nyelvet a magyar nyelvi oktatásnál is fel kellett használni mint kisegítő nyelvet.64 62 A magyar ellenforradalmi rendszer külpolitikája 1927. január 1.-1931. augusztus 24. — Iratok az ellenforradalom történetéhez 1919-1945. IV. k. összeállította: Karsai Elek. Bp., 1967. 453-454. Fejes Judit: A magyar-német gazdasági és politikai kapcsolatok kérdéséhez az 1920-as - 1930-as évek fordulóján. Történelmi Szemle, 1976. 3. sz. 361-384. - A berlini tárgyalások nemzetiségpolitikai szempontú értékelése a Sonntagsblattban: Graf Stefan Bethlen's Erkärung über das ungarische Deutschtum. S, 1930. nov. 30. 1-3. Gustav Gratz: Graf Bethlen und das Deutschtum in Ungarn. S, 1930. dec. 7. 3-4. Graf Bethlen über die deutsche Minderheit in Ungarn. S, 1931. febr. 1. 63 OL ME 1934-C-8134. 64 Bellér Béla: Az ellenforradalom nemzetiségi politikájának kialakulása. Bp. 1975. 269-270.
