Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
260 ANDERLE ÁDÁM Eszerint a munkásként dolgozók száma Peruban: 189.483 fő. Ha a 20 textilgyárat, néhány egyéb nagyobb üzemet leszámítjuk, kitűnik, hogy Peruban a döntő a kisipar, ahol az egy tulajdonosra jutó munkáslétszám nem éri el a 3 főt sem. A „független" és „családi dolgozó" a falusi és kisvárosi háziipart jelenti elsősorban (a textiliparban), valamint az alkalmazottak nélkül dolgozó kisiparost. Az építőiparban a koncentráció valamivel jelentősebb.1 2 8 Bár a tradicionális szállítóeszközök (öszvér, láma) is fontos szerepet játszottak a belső Sierrában, a közlekedésben és a szállításban a vasút és a tengeri közlekedés és szállítás a döntő.12 9 Ennek megfelelően Lima-Callao-Oroya, valamint a Déli Vasút: Cuzco-Arequipa-Mollendo a két fő csomópont, ahol a munkásság koncentrálódott. A bányászat és az ültetvényes kultúrák esetében láttuk, hogy ezek Peru meghatározott, viszonylag kis körzeteire összpontosultak. A feldolgozó ipar esetén is ugyanez figyelhető meg. Ha ehhez a városi foglalkozásokat is hozzávesszük, még erősebben megmutatkozik ez a tendencia. A munkaképes lakosság departamentónkénti megoszlását vizsgálva Arequipa, Cuzco, Lima, Piura városa emelkedik ki:13 0 összes feldolgozó ipar építő ipar szállítás, hírközlés kereskedelem, biztosítás, hitel közalkalmazott értelmiség összes (fő) Arequipa 106.716 14.285 4.634 5.443 8.566 5.189 14.406 Cuzco 219.487 39.525 2.579 2.077 8.755 4.175 13.454 Lima-Callao 349.075 55.501 17.008 15.407 36.105 35.512 47.590 Piura 28.648 1.941 4.025 6.487 3.397 13.827 Összesen: 142.711 27.987 31.591 63.337 54.187 92.516 A cenzus adatai alapján kitűnik a kapcsolat a feldolgozó és építőipar, valamint a „C" szektor — és általában városokhoz kötött tevékenységek — között. Ugyanis a perui feldolgozóiparban foglalkoztatottak 37%-a, az építőiparban dolgozók 58%-a, a szállításközlekedésben működők 61%-a, a kereskedelem foglalkoztatottjainak 56%-a, a közalkalmazottak 60%-a, az értelmiségiek 56%-a e négy városban koncentrálódik. Azonban itt is fokozatok vannak. Lima—Callao az, ahol az ipari és más városias tevékenység elsősorban koncentrálódott: a feldolgozóipar egészének csaknem egyötöde, az építőipar egyharmada, a kereskedelem-hitel kétötöde, a közalkalmazottaknak, ugyanígy az értelmiségi foglalkozásoknak is csaknem fele. Arequipa, Cuzco, Piura városa „alközpontok" : a koncentráció Limához képest kisebb fokát jelentik, de általános perui mértékkel ez is igen magas. Természetes, hogy a politikai élet központjai is e körzetek. Lima—Callao társadalmi struktúrája ugyanakkor eltér Cuzco -Arequipa-Piura városok struktúrájától. A fővárosban az ipar részaránya még az építőiparral együtt is viszony-128 Censo, 1940.1. köt. 404. '2 9 Meg kell említeni a tradicionális öszvéresek nagy számát: 8507 fő. Censo, 1940. I. köt 80. ' 130 E.E.P. 1944/45.447.
