Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
VÁLTOZÁSOK PERU TÁRSADALMÁBAN 253 ben) azt is mondhatnánk: a gyapotra áttérés (és ez nagyon fontos mozzanat éppen Lima departamento esetében, a nagyvárosi proletariátus közelsége miatt) azt jelentette, hogy az agrárproletariátus további koncentrációja megállt, illetve egy ellentétes folyamat indult meg („yanaconizálás"). Ennek politikai következményei véleményünk szerint igen nagyok: a gazdasági válság — ami a cukorszektort kb. 1927-től jellemezte — további elmélyülése helyett fokozatos oldódás következett be a 30-as években. A gyapotgazdaság expanziója volt az a „társadalmi szelep", mely sok, az uralkodó osztályra veszélyes energiát kiengedett.8 8 Sarkítottan azt is mondhatnánk: a cukor „forradalmi", ezzel szemben a gyapot „konzervatívabb" szektor, konszolidációs lehetőségei az uralkodó osztály kezében igen nagyok. A gyapot-gazdaság növekedése azt is jelentette, hogy Peru gazdasága nem kötődött olyan végletesen az Egyesült Államokhoz, mint pl. Kuba és a Karib-tengeri térség országai. A 19. század végén az egy évszázados dekadencia után fellendülni kezdő bányászat8 9 fő jellemzője az volt, hogy — a tulajdonosok felől nézve — a bányatulajdonosok széles skálájú réteget alkottak, ahol jelentős maradt a kis-bányatulajdonosok aránya is. Másik jellemző, hogy e kis-, közép-, vagy nagy-tulajdonosok egyben hacendadók is — földbirtokos és bányatulajdonos nem válik el egymástól. Ez a tény a 20. században is megvan, az 1940-es cenzusból is kielemezhető. Kiderül az is, hogy e bányák igen kis kapacitásúak.9 0 Ha a perui bányászatban foglalkoztatottak arányát vizsgáljuk, ezek termelésben elfoglalt helye a következő:9 1 Ez a sor megmutatja: a családi művelésű független kis bányák is megtalálhatók („független" és segítő családtag); a 956 fős „tulajdonos és patron" a széles spektrumú bányaburzsoázia létszámát adja. 88 Analógiaként Kubára utalhatnánk, ahol a cukorexpanzió elérte a „teljességet", monokultúrává alakítva az ország gazdaságát. Ez egy hatalmas cukormunkásság kialakítását jelentette, mely a forradalmi mozgalmak bázisa lett; - másrészt Kuba kispolgári rétegeit is tartósan antiimperialista érdekeltségűvé tette ugyancsak a tartós cukorválság miatt, ami Kuba gazdaságának strukturális válságaként jelentkezett. 8 9 A. Flores: Los mineros de la Cerro de Pasco. Lima, 1974. 30, 36 ; José Flores Marin: Mineria colonial y conyuntura mundial:Peru (1913-1919). Lima. 1974. 8. 90 Censo, 1940. Vol. I. 272-355. 91 Uo. Vol. I. 404. Meg kell jegyezni, a 956 tulajdonos megtévesztő'. Itt „jogi személyekről" van szó a legtöbb esetben. Az imperialista tőke megjelenése a bányászatban és hatása Sierra társadalmára tulajdonos és „patron" tisztviselő munkás „független" segítő családtag egyéb 956 fő (2,14%) 2948 fő (6,79%) 37895 fő (84,79%) 2256 fő (5,5%) 469 fő (1,05%) 170 fő (0,38%)
