Századok – 1977

Közlemények - Gierszewski; Stanislaw: Rézexport Magyarországról Gdańskba a 16. század első felében 534/III

RÉZEXPORT MAGYARORSZÁGRÓL GDANSKBA 537 országból, Lengyelországból, de mindenekelőtt Svédországból. A vasat Svédországból importálták Gdanskba, újrakovácsolták és osmund vasként visszaexportálták.1

3 V. Minket mindenekelőtt Gdaúsk rézszállító területe érdekel. Eltekintve a lengyelországi rézkitermeléstől, a rezet Gdanskba két magyarországi kitermelőterületről szállították, az ún. alsó-magyarországi (Selmecbányával és Körmöcbányával, mint központokkal) és felső-magyarországi (Gölnicbányával és Szomolnokkal az élen) bányákból. Ezeknek az európai rézkereskedelem szempontjából fontos területeknek a kapcsolatai Lengyelországgal nincsenek ez ideig kellőképpen tisztázva. A szakirodalomban azt az egybehangzó megállapítást találjuk, főleg az alsó-magyarországi területekre vonatkozóan (J. Vlahovií forráskutatásai), hogy a 15—16. század fordulóján éppen ott eszközölték a legnagyobb befektetéseket a bányászatba és ennek megfelelően ott következett be a legnagyobb mértékű fejlődés is, hogy akkoriban ez a terület a világ rézkitermelésének legfontosabb centrumai közé tartozott. A nagytőkés Thurzók és Fuggerek (1495—1525), később (1546-ig) egyedül a Fuggerek vállalkozása révén nagy iramban haladt a kitermelés. Igazolható, hogy ennek a körzetnek Lengyelországba irányuló rézexportja nagyobb jelentőségű volt, mint a felső-magyarországié.1

4 A gdanski rézszállítások továbbra is magyarázatra szorulnak. Tény, hogy a 15. század végéről származó gdanski és a 16. századi (elblagi) vámkönyvekben a réz származását nem mindig tüntetik fel, mégis előfordulnak olyan megjelölések, mint „szepességi" „gölnici", „szomolnoki", vagy „schmolenci", amelyek tehát a felsőmagyarországi bányákra utalnak.1 s

Felső-Magyarország keleti részei és Gdansk közti kereskedelmi kapcsolatok meglétét bizonyítja, hogy Gdanskban a 16. század közepe táján volt egy rozsnyói kereskedő cég, amelyik bányatermékekkel kereskedett. Hieronymus Krameier és egy másik gdaúski polgár arra tett kísérletet, hogy maga invesztáljon a magyar bányászatba.16

Nem kizárt, hogy több példája is volt a Gdansk és a felső-magyarországi terület közötti közvetlen kapcsolatnak. A gazdasági élet szempontjából különös jelentőségű volt Kassa város környéke, mint Gdansk egyik szállító körzete és a 13. századtól Kelet-Európa fontos kereskedelmi központja. O. R. Halaga szerint a réztermelés itt a 16. század húszas éveiben, a 15. század első feléhez képest jelentősen csökkent (Szomolnok). 1491-1525 között a kassai régió egész kereskedelme más irányt vett. Ε periódus végére az Északkal folytatott kereskedelem feleannyi volt, mint a Déllel folytatott, és a nyugati forgalomnak csupán egyharmadát tette ki.1 7 A rezet illetően azonban nehezen lehet ilyen számításokat végezni. Figyelembe kell venni, hogy a magyarországi rézexportot Észak felé nemcsak a Fugger-Thurzó-társaság 13

így H. Samsonovicz is: Badania nad kapitalem mieszczanskim Gdaiíska w II. potowic XV wieku, Warszawa 1960, 26. 1 4

K. Pieradzka: i. m. 143, 146. 1 5

Wojewódzkie Archiwum Panstwowe w Gdansku (a továbbiakban: WAP Gd.). Vö.: W. Stark: Lübeck und Danzig in der zweiten Hälfe des 15-ten Jahrhunderts, Weimar, 1973. 129. Ο R. Haiaga véleménye szerint (Kosice-Balt. 190-191, 195.) ezek, a 16. századra vonatkozóan csak technológiai, de semmi esetre sem származási megjelölések. 1 * WAP Gd. 300, 53/1069 - 1550. márc. 6, 11. és jún. 11-i levelek. 17 Kassa szerepére vonatkozóan ld: E. Fügedi: Kaschau eine osteuropäische Handelsstadt am Ende des 15-ten Jahrhunderts, „Studia Slavica" II, 1956. Számos utalást találhatunk Ο. R. Halagánál is (Koäice-BalO.