Századok – 1977
Tanulmányok - Pintér István: Az MSzDP vezetői a fasizmusról és a fasizmus ellen hírdetett „szellemi offenzivá”-ról 500/III
AZ MSZDP VEZETŐI A FASIZMUSRÓL 521 vagy más antifasiszta közéleti személyek is. Ezzel sikerült elérni, hogy a szervezett dolgozók mind szélesebb köre és a fasizmustól megcsömörlött „intellektuális rétegek" kölcsönösen közeledjenek, jobban megismerkedjenek a fasizmus által felvetett elméleti kérdésekkel és bekapcsolódjanak a munkába. A szellemi offenzíva kibontakozásával különösen megnőtt a Népszavában a kultúrrovat szerepe. A rovat vezetője, a baloldali gondolkodású Szerdahelyi Sándor szerint ez az a terület, amellyel át lehet törni a rendszer által emelt falakat. A nagy alkotók és alkotások, a haladó kultúra gazdag termésének bemutatásával, alkotó vitákkal kívánta még jobban bemutatni a fasizmus barbarizmusát, egyben ráébreszteni a tömegeket az antifasiszta harc szükségességére. A szervezett dolgozók éppen e rovat révén ismerkedhettek meg a kultúra nemzetközileg tisztelt nagy alakjaival, akiket a fasizmus megtagadott, bemocskolt és tűzzel-vassal üldözött. Természetesen — a nemzetközi és hazai eseményektől sem független — politikai érdeklődés számszerűen is visszahatott a pártsajtóra. Erre példaként szolgálnak a következő adatok: A gazdasági válságot követően mélyponton állt a Népszava terjesztése, csupán 8 ezer előfizetője volt. A Népszava átszervezése után, 1934 végére már az előfizetők számát „feltornázták" 17 ezerre, 1936-ban pedig az előfizetők száma elérte a 20 ezret,82 példányszáma pedig — rendőrségi becslések szerint — megközelítette a 30 ezret.83 Hasonló emelkedést mutat a Szocializmus is. 1933 végén a csőd szélén állt. 1934-ben sikerült a mélypontról kimozdítani. Az 1935-ös kongresszuson már arról számoltak be, hogy az előfizetők száma 4 ezerre emelkedett. 35 végén és 36-ban különösen megnőtt iránta az érdeklődés. A politikai rendőrség ekkor 10 ezerre becsüli a megjelent példányszámot.8 4 Ez valószínű túlzás. A nagy felfutást azonban igazolni látszik az MSzDP 1937-es kongresszusa elé terjesztett jelentésnek az a megállapítása, hogy a Szocializmus olyan példányszámban jelent meg, ami európai viszonylatban is szokatlan tudományos folyóiratoknál.8 5 A Népszava, Szocializmus mellett nőtt a kereslet a párt egyéb kiadványai iránt is. Jelentősen emelkedett az 1933-ban újjászervezett Község, a Nőmunkás példányszáma, újra megnőtt az érdeklődés a Föld és Szabadság iránt. A pártpropaganda erőteljes fejlődése lehetővé tette, hogy egyes nagyobb vidéki városok pártbizottságai — a debreceni, a miskolci, az orosházi — évenként tízezer, esetenként havonként megjelenő helyi szociáldemokrata lapot adjanak közre. Nemcsak a pártlapok, hanem a szakszervezeti sajtó példányszáma is emelkedett. Összesen 34 szaklap jelent meg ebben az időben és ezek példányszáma — a rendőrségi, talán túlzó, de mégis hozzávetőleges adatok szerint — évente elérte a 2 milló 300 ezer példányt.8 6 A szellemi offenzíva keretében Mónus Illés új kiadványsorozatokat is indított. 1934-ben jelent meg először a Szocialista Tudás Könyvtára, amelyben egy-egy fontos elméleti kérdést, vagy politikai eseményt neves külföldi — Karl Kautsky, Otto Bauer, Oda Olberg, Gregor Bienstock — és magyar teoretikusok világítottak meg. 1933-ban indult meg a Szociáldemokrata Füzetek sorozat, amely az 1934-ben napvilágot látó Szocializmus 8 2 Pl Archívum, 658. f. 511936-4-6. 8 3 Pl Archívum, 651. f. 4/1936-d. n. 8 4 Pl Archívum, 651. f. 4/1936-d. n. 8 5 Lásd az MSzDP XXXI. kongresszusára kiadott jelentést. 86 Pl Archívum, 651. f. 4/1936-d. n.
