Századok – 1977
Tanulmányok - Pintér István: Az MSzDP vezetői a fasizmusról és a fasizmus ellen hírdetett „szellemi offenzivá”-ról 500/III
AZ MSZDP VEZETŐI A FASIZMUSRÓL 515 pedig a Népszava nem hajlandó — egyéb okok miatt - közölni Garaminak Mónus álláspontjával vitatkozó cikkét, Garami a pártvezetőséghez eljuttatott memorandumban ismétli meg véleményét: „Az én fölfogásom, hogy ez a mai kormányzat igenis ügyesen leplezett, de teljes erejű diktatúra, mégpedig ellenforradalmi talajon... Én nem hiszek abban, hogy erről a kormányzatról az ellenforradalmi intézményeket lassanként le lehet faragni... Én csak abban tudok hinni, hogy az alkotmányosság, a demokrácia felé csak egyetlen út áll nyitva, ennek a kormányzatnak a teljes megbuktatása . . ."S 6 — szögezte le Garami Ernő. A hazaiak a 20-as évek végéig csak a fajvédő pártot azonosítják a fasizmussal. 1929-ben, Gömbösnek a Bethlen-kabinetbe való bevételét már úgy értékelik, hogy a rendszer reakciós, fasiszta vonásai megerősödnek. Bethlen kormányának bukását, a pártvezetőség egyes tagjai — mint ez Garamival folytatott vitából is kitűnik — úgy értékelik, mintha az ellenforradalmi korszak lezárult volna. Buchinger Manó az MSzDP legmagasabb fórumán, az 1933-as kongresszuson nevezte először nevén a gyereket, amikor kijelentette, hogy Magyarországon lényegében fasizmus van uralmon.5 7 Gömbös hatalomra kerülésével elismerték, hogy a rendszer szélsőséges irányba fordult, de úgy vélték: Gömbös idővel megszelídült volna, ha nem jön Hitler. 1934—35-ben már a szociáldemokrata vezetők előtt is világos volt, hogy Gömbös — saját elképzeléseit a hatalmon levő fasizmusok egy-egy jellegzetes megoldásával ötvözve — kísérli meg a totális fasizmus magyarországi bevezetését. Mónus ülés az 1935-ös választások után kialakult helyzetet úgy értékelte, hogy kísérlet történik „az ellenforradalom második kiadására", vagy más megfogalmazásban „a parancsuralom kiépítésére". „A politikai hatalom birtokában — Gömbös vezérlete alatt — jobboldali front alakult ki a nyilaskeresztesektől a nemzeti egységig (értsd alatta a Nemzeti Egység Pártját - P. I.), beleértve a frontharcosokat, Wolffékat, s a 'reform-nemzedéket'. Az ellenforradalom második korszaka vette kezdetét, elkésetten, tizenöt év múltán. A német horogkereszt és az osztrák fasizmus befolyása alatt nőtt meg a jobboldal hatalmi törekvése a kizárólagos uralomra". A főtitkár ehhez még hozzátette: Gömbös „a horogkeresztes Németország diadalának bűvköre alatt építi ki a maga hatalmát és teremti meg az ellenforradalom második kiadását, új korszakát. Ideológiája a horogkeresztes fasizmus ideológiája . . ."58 Buchinger Manó néhány hónappal később hasonlóan fogalmazott és Gömbös kísérletét azonosította a „hitlerizmussal".59 Mónus is, Buchinger is kísérletről beszél, amelyet ha Gömbös miniszterelnöknek sikerül bevezetnie, akkor Magyarországon is a nyílt, német mintájú, totális diktatúra valósul meg. Mónus Illés azonban még reménykedik abban, hogy az uralkodó osztályokon belüli ellentétek és a demokratikus erők, mindenekelőtt a munkásosztály ellenállása gátat emel a veszélyes kísérletnek.60 56 Uo. 57 Pl Archívum, 651. f. BM VII. res. 1933-4-2118. 1929-ben, az MSzDP XXIV. kongreszszusára készített jelentés ugyan leszögezte, hogy Bethlen rendszere burkolt, „leplezett és nem nyílt fasizmus", ezt azonban a kongresszusi beszámoló nem eró'sítette meg. 5 * Mónus Illés: Az ellenforradalom második kiadásban. Szocializmus 1935 ápr. " Népszava, 1935. júl. 21. 60 Szocializmus, 1936 ápr.
