Századok – 1977
Tanulmányok - Pintér István: Az MSzDP vezetői a fasizmusról és a fasizmus ellen hírdetett „szellemi offenzivá”-ról 500/III
AZ MSZDP VEZETŐI A FASIZMUSRÓL 513 nemzetközi vonatkozásban az egységfront híve; külön e fórumról üdvözölte is a francia egységfrontot. Másrészt igen magasra értékelte a Szovjetunió és Franciaország együttműködését. Kijelentette, hogy a fasizmus elleni nemzetközi küzdelemben a Szovjetunió „az egyedüli konzekvens harcosa a békének. Oroszország ebben a háborúban nem szenvedhet verséget" — mondotta, mert ez hosszú távon a fasizmus győzelmét jelentené egész Európában. Mónus szavait megismételte a vasasszövetség főtitkára, Kabók Lajos is.4 7 A szociáldemokrácia nemzetközileg elismert teoretikusainak nyomdokain haladva, a magyar szociáldemokraták ugyancsak fontos megállapításokat tettek a fasizmus ideológiájának vizsgálata során. Ezt külön is indokolta az az elhatározásuk, hogy a szellemi offenzívát elsősorban a fasiszta propaganda és ideológia ellen kívánják folytatni. Braun Soma, a kiváló oktató és propagandista a fasizmus tömeglélektanát vizsgálva mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a fasizmus nem az emberek értelmére, hanem érzelmére épít, mégpedig úgy, hogy az utóbbival megpróbálja teljesen maga alá gyűrni az értelmet. A fasiszta „ideológusok" e téren Schopenhauer, Hartmann és Nietzsche elméleteihez nyúlnak vissza, akik „a történelmi élet irracionalizmusát hirdették". A fasizmusnak nincs szüksége a gondolkodó elmére, hanem érzelmileg fanatizált tömegre. A fasizmus kezdettől fogva az „érzelmi hagyományok felébresztésére" és „ami még ennél is fontosabb, mindig a meglévő irracionális érzelmi elemek tudatos kihangsúlyozására" törekedett és törekszik — írja Braun Soma. „Nincs szükség értelemre... Az értelem bomlaszt, az érzelem összetart. A faj, vér, a közös eredet a legfontosabb és hozzámérten az értelemnek még csak cseléd szerep sem jut."48 Braun, rajta kívül Buchinger, Mónus, Rónai, Szekszárdi is kiemeli, hogy a fasizmus egyik legfontosabb törekvése az osztályérdek elmosása, „az osztályuralmi gondolatoknak a közösség gondolataiként, az osztályérdeknek a közösség érdekeiként való feltüntetése".49 A fasiszta ideológusok megpróbálják a fasiszta államberendezkedést azonosítani a nemzettel, a nemzeti közösség érdekeivel. Megpróbálják kikapcsolni az állam osztályeredetét, ezzel egyben az osztályharcot is. így, aki az állam ellen támad, a közösség ellen, azaz az egész társadalom ellen támad, annak pedig nincs joga a társadalomban élni, tehát likvidálni kell — szögezi le Szekszárdi a fasizmus ideológiájáról adott tömör fejtegetésében.5 0 A fasizmus az osztályharc elvetését azonban nemcsak a közösségi elv kiemelésével, hanem a nemzeti együvétartozás, az osztályharccal szemben az osztályharmónia túlhangsúlyozásával kívánta elérni — állapítja meg Rónai Zoltán.5 1 Rónai miközben a nacionalizmusnak a fasiszta rendszer belülről összetartó reakciós vonásaira mutat rá, Buchinger a külpolitika, Ascher László pedig a gazdaságpolitika oldaláról mutatja meg,milyen mérhetetlenül fontos szerepe van a nacionalizmusnak a fasizmus ideológiájában. A fasizmus „a nacionalizmust és sovinizmust 4 7 Pl Archívum, 500. f. 2/536. „Nem tarthatjuk véletlennek és nem tartjuk jelentéktelennek a szociáldemokrata párt főtitkárának ilyen kijelentését ... — írja a kommunista Ellenzéki Munkás. Az a tény egyedül, hogy Szovjet-Oroszországot a nemzetközi proletariátus legerősebb bástyájának és a nemzetközi fasizmus előrenyomulását pedig a proletariátus legnagyobb veszélyének tekinti, egyedül is elegendő ahhoz, hogy ne a múltat nézzük . . . hanem . . . együtt, egységesen harcoljunk a fasizmus előretörése és a háború ellen." (Ellenzéki Munkás, 1935 nov.) Braun Soma: Adalékok a reakciós tömegmozgalmak lélektanához. Szocializmus, 1935 nov. 49 Uo. 50 Szocializmus, 1935 nov. 51 Rónai e kérdést a Szocializmus augusztusi számából már idézett cikkében is érinti, de részletesebben az ugyancsak említett novemberiben fejti ki.
