Századok – 1977
Tanulmányok - Erdődy Gábor: A forradalmi magyar kormányzat és sajtóorgánumai a németországi változásokról 1848-ban 463/III
AZ 1848-AS NÉMETORSZÁGI VÁLTOZÁSOKRÓL 485 hírt beszélni nem bűntett, s most mégis a hamis hír terjesztését Badenben a haza rendkívüli körülményei között bűntettnek nyilatkoztatta a . .. törvényhozás" — utal az említett lépésre a magyar igazságügyminiszter, Deák július 24-i országgyűlési beszédében, a délvidéki mozgalmakkal szembeni ostromállapot bevezetésével kapcsolatban. A délnémetországi példára hivatkozva a továbbiakban azt emeli ki, hogy „vannak rendkívüli esetek, midőn a rendes formáknak megtartása káros következéseket szül a közbátorságra és a státus czélját veszélyezteti", s hogy „jöhet a haza olyan körülmények közé, midőn a legszabadabb nép némely polgárilag szabad tetteket nem szabadoknak nyilvánít". Rendkívül fontosnak tartja ugyanakkor hangsúlyozni azt is, hogy mindez kizárólag az alkotmányos parlamentáris elvek tiszteletben tartásával történhet, hogy „nem szabad a formákat megszegni hacsak a törvény nem ad rá hatalmat". Bizonyos demokratikus jogok megvonását indokolt esetben tehát nem helyteleníti, amennyiben alkotmányos úton történik, a diktatúra bevezetésének javaslatától azonban — éppen a badeni intézkedés „pozitív" példájára hivatkozva — határozottan elzárkózik.129 Deák ismertetett érvelése jól példázza a magyar kormányférfiaknak azt a törekvését, hogy a kül-, illetve belpolitikai kérdések megoldásában a lehető legmesszebbmenőkig támaszkodjanak más népek történetéből leszűrt tapasztalataikra. Az ismertetett reményteli állásfoglalások mellett továbbra is hallatták hangjukat azok, akik jelentősnek találták az egység előtt tornyosuló akadályokat. Nyáry augusztus 3-án elfogadott közismert indítványa, amely Bécs és Frankfurt esetleges háborús konfliktusa esetére semlegességet írt elő Magyarország számára, arra enged következtetni, hogy annak bekövetkeztével sokan számoltak. A határozat megszavazását egyik miniszter sem ellenezte, a döntést Eötvös egyenesen ,jónak találja", Batthyány pedig „közömbösnek látszik" — az országgyűlés álláspontjával egyet nem értő Széchenyi panaszos hangú bejegyzései szerint.13 0 Az események ellentmondásos alakulásával egy időben érkezett el augusztus 6-a, a német színek feltűzésére kijelölt nap. A magyar politikusok reményekkel és fenntartásokkal teli várakozásokkal néztek a fejlemények elé. Az intézkedésben az egységes Németország megalkotásának újabb jelentős állomását vélték felismerni, s végrehajtásától a meglevő ellentmondások egyértelmű tisztázódását, az erőviszonyok világos kirajzolódását remélték. A fejedelmek európai jelentőségű döntésének várható következményeit a Pesti Hírlap a következőképpen ábrázolta: „Tudtuk, hogy ha a színek fölvétetnek, akkor új alapja vettetik meg Európa politikájának, Németország legtekintélyesebb hatalommá és a keleti kérdésben eldöntő befolyásúvá válhatik." Abban az esetben pedig, ha a kísérlet meghiúsul, „a színek a lakosság által visszavetetnek", polgárháborútól kell tartani.131 A 129 Deák Ferenc VII. 24-i beszéde - ld.: Deák Ferenc Beszédei 1848 -61, 2. kiad. (kiad.: Kónyi Manó) Bp. 1903. II. 285. 130 Gróf Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka I. (szerk. Károlyi Árpád) - Gróf Széchenyi István naplója 1848. III-IX. (a továbbiakban: SZIN) 1848. VIII. 3. Bp. 1921.365. - Ld.: Spira György: 1848 Széchenyije és Széchenyi 1848-a, Bp, 1964. 284; vö.: Hajnal István: i. m. 65. 131 PH, 1848. VIII. 9. 739. A magyar politikusok várakozó álláspontra helyezkedését tükrözik Széchenyi sorai is, melyek szerint az VIII. 1-i képviseleti ülésen Batthyány a következó'ket mondotta: várni kell még VIII. 7—8-ig, mert „akkor Bécsben el lesz döntve: Sárga-fekete, vagy Teutonia" - Id.: SZIN. 1848. VIII. 1. 363; közű: Urban Aladár: i. m. 212. 4 Századok 1977/3
