Századok – 1977

Folyóiratszemle - Szigyelnyikov; Sz. M.: Az önkényuralom parasztpolitikája a Duma üléseit megelőző időszakban 425/II

426 FOLYÓIRATSZEMLE ságát határozottan elvetették. Érveik között az is szerepelt, hogy a parasztok földéhségét csak fokozná egy kiegészítő földosztás - a magán nagybirtok teljes felszámolásáig -, mert a mozgalmakban szerintük nagyobb szerepet játszott a forradalmárok lázító propagandája, mint a tényleges földhiány. Javasolták a Duma mielőbbi összehívását, s párhuzamosan a katonaság hatékony bevetését. Természetesen bizonyos agrárpolitikai intézkedéseket is szükségesnek tartottak. Az 1906. november 9-i ún. Sztolipin-féle földreform lényeges elemeit találhatjuk a nemesi feliratokban. Szabaddá kell tenni az obscsinábc való kilépést, az obscsina kötelékeit levető paraszt magántelkévé teheti a használatban levő földet. Ezen túlmenően tagosításokat, az agronómiai ismeretek terjesztését, a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar kapacitásának növelését és az áttelepítés fokozását javasolták a nemesi gyűlések határozatai. Némelyikben szerepelt a kiegészítő földosztás is, de csupán az állami földek terhére. Többen megfogalmazták a Paraszt Bank közvetítő szerepének erősítését. 1906 január elején a kormány külön ülésen foglalkozott a beadott tervezetekkel. Bár II. Miklós kategorikusan kinyilvánította a magánbirtok sérthetetlenségét, a kabinetben élénk eszmecsere alakult ki az agrárpolitikáról. Megfogalmazódott egy olyan álláspont, miszerint a parasztlázadások nem a földhiánnyal, hanem a parasztok rombolási hajlamaival magyarázhatók. Ezért első lépésben a kormányzatnak meg kell mutatnia erejét, a továbbiakban pedig erőfeszítéseket kell tennie a földművelő nép műveltségének, agronómiai ismereteinek növelésére. A másik tábor hosszadalmasnak vélte ezt a megoldási módozatot, s a Trepov által 1905 októberében megfogalmazott gondolatmenettel érvelt. A cár álláspontja eldöntötte a vita kimenetelét. Vitte összegezte a kormány véleményét, amely szükségesnek tartott bizonyos lépéseket a Duma összeülte előtt. A lépések közül a legfontosabb: az obscsinából való kilépés szabadsága, a parasztok osztályföldjének tulajdonná válása, amely Vitte szerint a földművelők jogi érzékét fejlesztheti, a földmagántulajdonnal való szembenállást tompíthatja, a szocialisztikus propaganda hatékonyságát is csökkentve. A rendelet-tervezet részletes kimunkálása céljából külön bizottságot neveztek ki. A bizottság ülésein az obscsinából történő kilépés módozatait, problémáit, valamint a Paraszt Bank közvetítő szerepét vitatták meg. Mivel a tervezett intézkedések végleges formáját illetően nem született megegyezés, a Duma megnyitásának közelsége miatt azt javasolták, adjon ki az uralkodó egy manifesztumot, megnyugtatandó a parasztokat a tervezett intézkedések felsorolásával. Ezek közül egyetértés volt az áttelepítés kérdéseiben (számos kedvezménnyel vonzóvá tenni azt a nincstelen és kevésföldű parasztok számára), a Paraszt Bank közvetítő szerepének fokozását illetően és a kerületi, kormányzósági földrendező bizottságok létrehozásában, amelyek a tagosítás, az agronómiai ismeretek terjesztése kérdéseiben lennének illetékesek. Február folyamán a miniszterek tanácsa ismét foglalkozott a parasztpolitikát érintő kérdésekkel. A rendeletek pontosításával az ún. Nyikolszkij-bizottságot bízták meg, mert bizonyos intézkedéseket a Duma összeülte előtt szükségesnek tartottak, épp annak politikai súlyát csökkentendő. A Nyikolszkij-bizottság által kidolgozott és a cár által is jóváhagyott tervezetek az Államtanács elé kerültek. Az Államtanács ülésein aztán kiderült: a parasztok tulajdonviszonyainak változtatása szükséges, de a megoldást illetően a nemesi önzést és a paraszt leszerelésére irányuló törekvést nem tudták összeegyeztetni. Ezen túlmenően úgy vélték, hogy a kormányzat és a Duma közötti feszültségek forrása lenne, ha idő előtt jelentetnének meg bizonyos intézkedéseket. Ezért azt javasolták, hogy az Államtanács ülésein elhangzottakat a Nyikolszkij-bizottság építse be korábbi tervezeteibe, s azok mint a kormány agrárprogramja kerüljenek a Duma elé. Ez lekötné a népképviselők érdeklődését, s a parasztokat is a várakozás álláspontjára kárhoztathatná. Az Államtanács álláspontját is figyelembe vevő tervezet a parasztság egyenjogúsítását állította középpontba. Szerepelt benne az obscsinából való kilépés szabadsága, a nem faluközösségi földek szabad polgári magántulajdonná tétele, de túlzott koncentrálódása ellen szankciókat terveztek kidolgozni. Megfogalmazták a paraszti önkormányzat beépítését a polgári közigazgatási, igazságszolgáltatási struktúrába. Fontos feladatokat szántak a helyi földrendező bizottságoknak. A kormány agrárprogramjának végleges kidolgozása előtt április derekán Vittét menesztették. A reakciósan konzervatív Goremikin-kormány szűklátókörű nemesi álláspontot képviselt, s ezért került összeütközésbe a liberális többségű Dumával. (Isztori/a SzSzSzR 1976. 4. sz. 124-135. 1.) M.