Századok – 1977
Történeti irodalom - Dyos; H. J.–D. H. Aldcroft: British Transport. An economic survey from Seventeenth Century to the Twentieth (Ism. Ránki György) 402/II
402 TÖRTÉNETI IRODALOM A szembenálló csapatok létszámát, minőségét, felszereltségét a szerzők mindig pontosan megadják, ami érzékletessé teszi a harcokról adott képet. Kifogásolható, hogy az események politikai hátterének megvilágításában következetlenül járnak el: nem mindenütt végzik el ezt a munkát. A szerzők szemlélete a könyv átfogó jellege ellenére túlságosan német központú, ami több szempontból is érvényre jutott. A könyv kiegészítő apparátusában szinkronoptikus időrendi táblázat, földrajzi és személynévmutató van, valamint az 1848-49-es harcok kislexikona a fontosabb személy- és helységnevekkel, fogalmakkal. A válogatott irodalomjegyzék nem utal arra, hogy az egyes tárgyalt országok legutóbbi történeti irodalmát felhasználták. Barabás László H. J. DYOS D. H. ALDCROFT: BRITISH TRANSPORT. AN ECONOMIC SURVEY FROM SEVENTEENTH CENTURY TO THE TWENTIETH (London 1974. 511 I.) A BRIT KÖZLEKEDÉS GAZDASÁGI ÁTTEKINTÉS A 17. SZÁZADTÓL A 20-IG Ismertetésünknek nem lehet célja e magasszínvonalú, kitűnően sikerült munka tartalmi összefoglalása. Ez az angol közlekedési rendszer történetének egy két oldalas összefoglalását tenné szükségessé, ami tartalmilag aligha mondana sokat az olvasónak. A könyvet is elsősorban abból a célból olvastuk, hogy milyen tanulságok vonhatók le belőle ebben a viszonylag új és fiatal műfajban. A munka ebben nemcsak feldolgozásával, de a könyv végére elhelyezett alapos kritikai áttekintő bibliográfiájával is segítséget nyújt. Figyelemreméltó és tanulságos a hazai ilyenirányú, jórészt még a kezdetek kezdeténél tartó vállalkozásaink szempontjából az angol közlekcdéstörténeti munkák szerzők általi osztályozása. Négy típusú munkát különböztetnek meg az eddig is igen terjedelmes irodalomban. A technikai - nem kétséges ez ami az eddigi hazai irodalmat is elsősorban uralta -, az antikvárius tényregisztráló, a romantikus (amatőr) és az ún. akadémikus, azaz (hivatásos történetírók) által írt munkákat. Ha az első és az utolsó típust kiemeljük, mint amely nyilván a legtöbbet ad és adhat az előbbi, elsősorban technikai, technikatörténeti vonatkozásban, az utóbbi általános gazdaságtörténeti összefüggésben, akkor megkapjuk azt az általános keretet, melyben a közlekedés történeti vizsgálódás mozoghat. Dyos és Aldcroft könyve a három legfontosabb szállítási rendszert és eszközeit kíséri nyomon a szárazföldi (mely kezdetben az útrendszerre épült, majd a kapitalizmus az ipari forradalom kibontakozásával a vasút uralta, hogy újabban természetesen új motorizált technikával ismét visszatérjenek az útra) vizi és a 20. században mindinkább már a légi közlekedés. A könyv az iparosítás előtti korszakban indul, ahol a közlekedés történetét a kereskedelem és a városok kialakulásával együtt tárgyalja. Az ipari forradalom nagy technikai és gazdasági összefüggései teremtik meg a közlekedés forradalmának gazdasági és társadalmi alapjait. Angliában, mint ismeretes, az ipari forradalom első szakasza még a hajózásra és a csatornahálózatra épült és a vasutak kialakulása - a maga a gazdaság minden ágára kiterjedő felmérhetetlen hatásával - csak később vette kezdetét. A vasút a könyvet is uralja. A szerzők utalnak rá, hogy a vasúttörténeti bibliográfia 8000 tételt tartalmaz. Éppen a vasút története alkalmas tehát arra, hogy néhány módszertani kérdés világosan felvetődjék. A vasút története természetesen technikatörténet is. De bizony egyoldalú és alapjában elhibázott az a szemlélet - és erre éppen nálunk bőven van hajlam - mely a vasúttörténet konkrét gazdasági, illetve gazdaságossági kérdéseit figyelmen kívül hagyja. Ezen túlmenően a vasútnak szélesebb gazdaságtörténeti, mi több, intézménytörténeti aspektusai is vannak. A csábítás, hogy a technikai újdonság és úttörés elhomályosítsa a vasút üzemeltetésének mindennapi pénzügyi problémáját, igen gyakori. A könyv igen sikerült fejezete „A vasút és a gazdasági fejlődés" címet viseli. A vasút technikai, piackapcsoló és piacteremtő, a munkaerőkereslet és kínálat arányait megváltoztató, a tőkepiac kiterjesztése és új tőkés intézmények és vállalati formák megteremtése irányában ható tényezőiről egyaránt szó van itt. A könyv kitűnően ábrázolja, hogy a 19. század közepén még Angliában is, ahol a vasút nem
