Századok – 1977
Krónika - A Szerb Matica újvidéki jubileumi kongresszusa (az intézmény alapítása 150. évfordulója alkalmából). (Kemény G. Gábor) 1362/VI
KRÓNIKA 1365 elhangzottak szerint - jól illeszkedett be az ülésszak fokérdéseinek vonalába. Egyidejű és késó'bbi fogadtatásuk kedvező' és elismerő volt. A külföldi előadások befejező szakaszán hangzott el Charles Jelavich horvát nemzetiségű amerikai egyetemi tanár (Bloomington, USA) előadása a korszak délszláv népi művelődése feladatairól. Különösen érdekes és elgondolkoztató volt mindaz, amit a népi forrásanyag, a népies irodalom, a kiterjedt naptárirodalom kutatása elhanyagolt voltáról mondott. Ennek felszámolása nélkül ugyanis nem tüntethetők el sem az egykori Habsburg-monarchia népei összehasonlító kutatásában, sem a Maticák egykorú párhuzamos vizsgálatában jelenleg is fennálló ,fehér foltok". Igaz, a kérdésnek nem egy neves szerzőtől való, jelentős közép-keleteurópai előzménye van. Jakab Elek már 1882-ben foglalkozott a hazai naptárirodalommal. Mircea Tomescu (Calendarele románé^ ti. 1733-1830. Bukarest 1957) című munkájában szintén elsőrendű jelentőséget tulajdonít a műfaj vizsgálatának. És sorolhatnók tovább a példákat. Ami persze csak azt bizonyítja, hogy Kelet-Közép-Európában már emberöltők óta foglalkoznak a kérdéssel, de mindez inkább csak kiegészíti, aláhúzza Jelavich ez irányú megállapításait. A külföldi referátumok vázolása után a jugoszláviai kutatók önálló előadásaira és egyéb felszólalásaira térve, megjegyzéseinket egy statisztikai adattal kezdjük. Mint jeleztük, huszonháromra tehető az önálló jugoszláviai előadások és mintegy negyvenöt-ötvenre becsülhető a „hazaiak" hozzászólásainak és vitaválaszainak a száma. Ennek ismeretében aligha várható, hogy az ülésszak par excellence jugoszláviai anyagáról hasonló részletességű beszámolót adjunk. Van azonban ennek a sokoldalú és igen jelentős anyagnak néhány olyan elsőrendű fontosságú előadása, melyekről külön is szólnunk kell. Ilyen mindenek előtt Nikola Petrovic elmélyült, lendületes megnyitó előadása a 150 éves Szerb Maticáról és Miletic Szvetozárról. Vlado Ostric (Zágráb) egy-két megállapításában kétségkívül szenvedélyesnek érzett, de egészében nagyhatású összefoglalása a horvátországi munkás közművelődési egyletek 1867-1905 közötti helyzetéről. Slavko Gavrilovic (Újvidék) igényes filológiával felépített ,,A szerbek és a magyar országgyűlés a 18. század végétől a 19. század közepéig' (pontosabban 1848-ig) címmel elhangzott korreferátuma. A szimpózium népes hallgatósága nagy figyelemmel és érdeklődéssel fogadta a Mocsáryval és a dualizmus kora szerb-magyar vonatkozásaival foglalkozó előadásokat, így Rehák László szabadkai egyetemi tanár Mocsáry-Miletic párhuzamát. Igen nagy érdeklődést váltott ki a Mocsáryval (vö. Lajos Mocari = Misao (Novi Sad) 1977. 1. sz.) és az időszak nemzetiségtörténetével egyre többet és igen pozitívan foglalkozó Laza Rakic újvidéki történész előadása a szerb Matica elleni 1888. évi kormányvizsgálatot folytató Parchetich Felix akkori újvidéki főispán iratairól. A gazdag és sokágú anyagban tallózva sem feledkezhetünk meg Enver Radzic (Szarajevó), Kari Renner és Otto Bauer a Habsburg monarchia délszláv politikájáról című tanulmányáról, Janez Rotar (Ljubljana) a szlovén Matica és kapcsolatai a többi Maticával tárgykörben tartott, számunkra különösen sok új adatot tartalmazó előadásáról. * A jubiláris Matica-konferencia magyar előadásainak fogadtatásával nagyjában-egészében elégedettek lehetünk. A magyar előadások szerzőit, Arató Endre akadémiai levelező tagot és e sorok íróját a helyi sajtó már az említett első tudósításban (Tudományos tanácskozás a Matica ünnepére. = Magyar Szó 1977. ápr. 7.; 14. 1.) a külföldi résztvevők élén említi. A vitában és az összefoglalóban, az elnöki zárszóban megbecsüléssel hivatkoztak a magyar előadásokra. Nikola Petrovic az értekezlet eredményeit összefoglaló értékelésében - a többi közt - éppen a magyar tanulmányok újabb kutatási eredményei alapján ajánlja a további tudományos kapcsolatokat, azok rendszeresítését és kiegészítését. A magyar tárgyú érdeklődés azonban nem merült ki a magyarországi előadások elismerő értékelésével. Fontos magyar tárgyú és vonatkozású kérdésekkel szerepelt az ülésszakon egész sor jugoszláviai előadó. Csak a legfontosabbakat említve: Szeli István egyetemi tanár (Újvidék) A nyelv problémái a modern nemzetek létrejöttének folyamatában dmű referátumában, Rehák László egyetemi tanár (Szabadka) már említett Mocsáry és Miletic kapcsolatairól, Mészáros Sándor újvidéki történész a vajdasági munkásegyleti szervezkedés kezdeteiről szóló előadásában számos igen fontos, a magyar és a
