Századok – 1977
Krónika - A Szerb Matica újvidéki jubileumi kongresszusa (az intézmény alapítása 150. évfordulója alkalmából). (Kemény G. Gábor) 1362/VI
KRÓNIKA 1363 Olyan kultúrpolitikusé és szerkesztőé, aki az egykorú források tanúsága szerint kész volt a szerbmagyar, a délszláv-magyar kulturális kapcsolatok ápolására, a politikai szövetkezés szélesebb formáinak vállalására, s kész lett volna további közéleti előrelépésre, ha tragikus életútja nem akadályozza meg ebben. És hozzá kapcsolódóan elmondhatjuk, hogy az ülésszak több előadása nemcsak címében, de tartalmában is, mélyrehatóan foglalkozott a harmadik Jubilánssal", Mocsáry Lajossal, születése ugyancsak másfélszázados évfordulója alkalmából. Aminthogy az sem meglepő, hogy több előadó foglalkozott a Szerb Maticával és Miletié-csel összefüggő nagyszámú magyar vonatkozással. * A feltáró és összehasonlító eredményeiben oly jelentős ülésszak anyagát a továbbiakban három, tudományos kutatásunkat közvetlenül érintő érdeklődési terület köré csoportosíthatjuk. Elsőként az ülésszak szervezési, s az ezekből következő strukturális kérdéseivel foglalkozunk. Mint jeleztük, a Szerb Matica jubüeumi ülésszak küenc országból érkezett kutatók, történészek, irodalomtörténészek és rokontudományi kutatók széleskörű nemzetközi találkozója volt. A vendéglátó Jugoszlávián, a rendező intézmény és az ország minden nemzetiségét képviselő nagyszámú szakértőn kívül - a részvételi arányszám szerint - Csehszlovákiából, a Szovjetunióból, Lengyelországból, Ausztriából, Magyarországról, az NDK-ból és az NSzK-ból valamint az Egyesült Államokból vettek részt meghívottak, többségükben történész kutatók, a Matica konferenciáján. Az élénk kül- és belföldi részvétel a hallgatóság részvételére is kihatott; az előadások mindvégig nagyszámú közönség jelenlétében hangzottak el. A részvétel és a tudományos érdeklődés arányát számszerűleg is mérhetjük. A negyvenkét önálló előadáson kívül ezt meghaladó hozzászólás és viszontfelszólalás hangzott el. Az ülésszakon elhangzott különféle felszólalások száma így meghaladta a százat. Beszámolónk második feladataként a küenc ország és nemzet tudományos ülésszaka lefolyásáról, előadókról és előadásokról igyekszünk vázlatos képet adni. Beszámolónk harmadik, befejező részében viszont ennek a fontos, lényegében 19. századi közép-kelet európai szláv nemzetiségi és művelődési kérdésekkel foglalkozó találkozónak a bennünket érintő, magyar tárgyú és vonatkozású anyagáról: összefüggéseiről és vonatkozásairól adunk rövid áttekintést. * Az ülésszak szerkezeti-szervezési kérdéseiről szólva elmondhatjuk, hogy a Szerb Matica jubüeumi kongresszusa a rendkívül kiterjedt és sokrétű tárgysorozat ellenére igen jól szervezett, mindvégig áttekinthető, műgonddal és tudományos következetességgel levezetett magasszintű tudományos találkozó volt. A szakszerű rendezésre jeüemző, hogy csak egyetlen olyan előadás nem szerepelt a programban, mely később elhangzott. Ez Charles Jelavich (Bloomington, USA) referátuma volt, akinek megjelenése az utolsó pülanatig kétséges volt. Viszont csupán egyetlen bejelentett előadás, Vasilije Krestié belgrádi egyetemi tanár referátumára nem került sor, az előadó távolléte következtében. Ezzel szemben sor került - a távollévők kívánságára - olyan előadások felolvasására, melyek szerzői betegség vagy egyéb akadályoztatás miatt nem jelenhettek meg. Az egész konferencia eredményességének, zökkenőmentes lebonyolításának tehát számos tudományos szervezési összetevője volt. Egyet ezek közül külön is hangsúlyoznánk. Ugy érezzük, a valóban széles alapokra épített ülésszak azért zárulhatott ennyire egyértelmű pozitív eredménnyel, mert az egész ülésszakot mindvégig erős kézzel és rendkívüü műgonddal Nikola Petrovic, a neves jugoszláv történész-akadémikus, a jubiláló Szerb Matica elnöke vezette le. Nyüvánvaló: a külföldi és a jugoszláviai előadások számának megoszlása sem volt érdektelen. Az ülésszak negyvenkét önálló előadása közül ezek több mint egyharmada, pontosan tizenkilenc külföldi előadó által tartott referátum volt. Igen érdekes az egyes országok, nemzetek, nemzetiségek szerinti megoszlás is. A szimpóziumon aránylag igen népes előadó-csoporttal, hat előadással szerepelt Csehszlovákia, a cseh és a szlovák tudományosság. Négy előadással vett részt a Szovjetunió. Két-két előadást tartottak a lengyelek, a. magyarok és az osztrákok. Egy-egy előadással vette ki részét a Matica-konferencia munkájából az Egyesült Államok, az NDK és az NSzK egy-egy intézménye, előadója. 17*
