Századok – 1977

Történeti irodalom - Obscsesztvo i goszudarsztvo feudal’noj Rosszii. Szbornik sztatej posztvjacsennüj 70-letiju akademika L’va Vladimirovicsa Cserepnina (Ism. Niederhauser Emil) 1316/VI

TÖRTÉNETI IRODALOM 696 OBSCSESZTVOI GOSZUDARSZTVO FEODALTMOJ ROSZSZII. SZBORNIK SZTAIEJ, POSZVJASCSENNÜJ 70-LETIJU AKAGYEMIKA LÉVA VLAGYIMIROVICSA CSEREPNINA (Moszkva, Nauka. 1975. 351 1.) A FEUDÁLIS OROSZORSZÁG TÁRSADALMA ÉS ÁLLAMA. TANULMÁNYGYŰJTEMÉNY LEV VLAGYIMIROVICS CSERERNYIN AKADÉMIKUS 70. SZÜLETÉSNAPJÁRA Az orosz középkor kiváló szovjet kutatóját köszöntő emlékkönyv, amelynek felelős szerkesztője V. T. Pasuto, az első részben magával az ünnepelttel foglalkozik. N. M. Druzsinyin és V. T. Pasuto tanulmánya rövid életrajz, amely kiemeli, hogy Cserepnyin történész-családból származott, már nagyatyja is kutató volt. A moszkvai egyetemről végül az Akadémia Történettudományi Intézetébe ívelő pálya bemutatása a pályatársak felidézését is jelenti, s ezzel felvillantja a szovjet történettudomány fejlődésének néhány mozzanatát, különösen a két háború közti és a második világháború utáni korszakban. Ja. Sz. Groszul és N. A. Mohov cikke arra a segítségre utal, amelyet a moldvai szovjet történészek kaptak az 1940-es évek második felétől kezdve Cserepnyintől, neki köszönhető a középkori moldvai történelem korszerű tudományos feltárása, hiszen mint szerkesztő, lektor és tanácsadó, de mint kutató is állandó támogatást nyújtott a fiatal moldvai szovjet történettudománynak. A kötet tanulmányait pályatársak és tanítványok nagy serege írta meg, a jubiláns érdeklődési és kutatási körének megfelelően három nagyobb témakörben: a rendi és osztálytársadalom struktúrája a feudalizmus korában, a rendek és a hatalom a korabeli társadalmi és politikai gondolkodásban, végül az osztályellentétek és az állami szervezet fejlődése. Mindhárom vonatkozásban a részkérdésekkel foglalkozó tanulmányok számos figyelemreméltó eredményt hoztak. Az első csoporton belül Ja. N. Scsapnyikov megállapítja, hogy a prefeudális korszakban és a 11—12. században az obscsina (amely a városban is megvolt) bizonyos igazságszolgáltatási és közigazgatási funkciókat látott el, ezek egy részét azonban az állam (a 9. században) és az egyház (all. században) már elvette, a 12. századra az allodiális birtok (votcsina) végképp maga alá gyűrte az obscsinát. Ju. G. Alekszejevegy 14. vagy 15. századi pszkovi ítéletlevél két terminusának (najmit és goszudar) az értelmezését adja, a többféle függésben élő bérmunkást és a gazdát jelenti, s szembe állításuk azt mutatja, hogy a társadalom még csak útban van a jobbágyrendszer teljes kialakulása felé. V. L. Janyin három, 1974-ben Novgorodban talált, valószínűleg a 14—15. század fordulójáról származó, nyirfakéregre írt okleveleket ismertet, kettő örökhagyással kapcsolatos, egy kisebb feudális úr lokalizálható birtokait sorolja fel, a harmadik adósságok jegyzéke. V. D. Nazarov három töredékes jegyzék alapján ad képet az 1540-es évek moszkvai udvartartásáról, kimutatja azt, hogy ekkoriban van kialakulóban a rendi hierarchiához alkalmazkodó beosztás, de a régebbi, területi jellegű beosztás is még érvényesül. Ugyancsak az udvar kérdésével foglalkozik V. I. Buganov, aki összeveti az 1512-es, 1549-es, 1590-es és 1598-as hadjárat alkalmával az udvartartási könyvekben (razijadnie knyigi) felsorolt