Századok – 1977
Közlemények - Fallenbüchl Zoltán: Spanyolok Magyarországon a 18. században 1192/VI
1194 FALLENBÜCHL ZOLTÁN különös kiemelésével.9 Figuero különös szorgalommal terjesztette a magyarországi keresztény győzelmekről szóló híreket.1 0 A győzelem után a spanyol önkéntesek nagyrésze valószínűleg hazatért. Hagyomány szerint azonban a katalán kézművesek a visszafoglalt városban letelepedési engedélyt kértek Lotharingiai Károlytól és azt meg is kapták. Állítólag Újlakon telepedtek le, félórányira a budai vártól s ennek az elővárosnak ők voltak az első telepesei.1 1 Hogy azután mi lett a sorsuk, nem ismeretes. A 17. század végén kétségtelenül sok a neolatin eredetű családnév Buda népességében: ezek legnagyobb része azonban valószínűleg olasz. A katalánok állítólag beolvadtak a velük együtt élő németek közé. Valószínűbbnek látszik azonban, hogy reményeik nem váltak valóra s máshová költöztek, vagy utóbb a nagy pestisjárvány áldozataivá lettek. Bizonyos, hogy Buda ekkor még semmiesetre sem volt olyan város, mely a nagy és forgalmas Barcelona fiainak megfelelő érvényesülést nyújthatott volna. Mivel az anyakönyvek Újlakon csak jóval később kezdődnek, a kérdés nehezen dönthető el. A kereszteltek anyakönyve csak 1705-től kezdődik; a város visszafoglalásától azonban addig 20 év, csaknem egy nemzedéknyi idő telt el. Az újlaki anyakönyvben szereplő nevek kezdettől túlnyomóan németek; az a néhány neolatin név, mely 1708-ban majd 1713-ban szerepel (Rovermeno, Cambiano) inkább olasz, mint spanyol-katalán eredetre enged következtetni. Spanyol katonák nemcsak Buda visszafoglalásánál tüntették ki magukat. A császári sereg jellege, a dinasztia különböző országaiból összetevődött állománya kedvezett — főként a nemesi rétegből származó — egyenként jövő, hivatásos katonák pályafutásának. Kevéssé ismert, hogy Székesfehérvár visszafoglalója és első várparancsnoka, Areyzaga János báró is spanyol-baszk eredetű volt.1 2 Nevét spanyolosan, Arey^aga-nak írta.1 3 Csak néhány évig maradt a székesfehérvári erőd élén; 1691-ben már budai helyettes parancsnok,1 4 1692-ben pedig Érsekújvárott parancsnokolt. Ugy látszik családja is megtelepedett. Az ő leánya lehetett az az Areizaga Mária Franciska Jozéfa bárónő, aki Hallewil Ferenc-János magyar kamarai tanácsos neje volt.1 5 E korszakban több spanyol család is telepszik meg Magyarországon. Megtelepedésük azonban szórványosan megy végbe. Az indigenátust nyert nemesek közt már a 17—18. 'Nuevo Románcé, del Sitio, y Torna di Buda . . . Barcelona. 1686. App. Hung. IV. 2269. 10 Co pia de la Carta . . . Barcelona. 1686, App. Hung. IV. 2244; Reláción verdadera de las felices nuevas. . . Barcelona. 1686, App. Hung. IV. 2277. Rómában Sebastian de Armendariz adott ki spanyol nyelven hosszabb ismertető leírásokat a harcokról: Description de la Plazas de ambas. Vngarias.. . 1686. App. Hung. IV. 2251, Diario de la svcedio ... de Bvda . . . 1686. App. Hung. IV. 2252. A spanyol nyomtatványok áradata a következő' években sem szünetelt, s továbbra is foként Barcelona volt a kiadások helye. 11 Barcsay-Amant Zoltán: Spanyol-magyar kapcsolatok és gyó'ri vonatkozásaik (— Győri Szemle, 1935. 133-134). E cikk írója - nehezen megállapítható alapon - az újlaki templom körüli házakat a spanyol patio-háztípusra vezeti vissza. 12 Sebestyén Gyula: Székesfehérvár felszabadulása a török uralom alól. Szfv., 1920. 57. 13 Orsz. Ltr., Magyar Kamarai Levéltár (a továbbiakban: MKL), Budai Kamarai Adminisztráció Levéltára, Buchhalterey-Acten. Tom. 7 (1692), No. 115,119,136. 1 4 Nagy /.: Buda adóterhei. . . Tanulmányok Budapest Múltjából, IX. köt. 1956. 41. 15 Pozsonyi Szent Márton róm.kat. székesegyházi plébánia, kereszteltek anyakönyve, 1702. júl. 27. (Bratislava, Státny Archiv v Bratislave. Mikrofilmen: Orsz. Ltr., Mikrofilmtár, C 895. tekercs).
