Századok – 1977
Közlemények - Vékony Gábor: Adatok Julianus utazásának topográfiájához 1175/VI
JULIAN US UlAZ-Ao AiNAK lUrUbKATlAJAHUZ. 1 1V1 ellenőrzött területen viszont adatunk van olyan népre, amely azonosítható a veronai szerzetes által felfedezett magyarokkal. Egy 1483. jún. 9-én kiállított, III. Iván moszkvai nagy fejedelem és a íjazanyi Ivan Vasil^evic közötti „végzés" kötelezi az utóbbit a kasimovi kánság területéről Rjazanyba menekült „fekete emberek" (öernye ljudi) visszabocsátására. Ezek között találunk valami mocarokat (moÓarinov) is,131 akik, amennyiben nevükben,13 2 úgy topográfíailag is azonosíthatók a veronai magyarjaival, mert az alsó Oka mentén fekvő kasimovi kánság13 3 „ultra Tanaim non procul a fontibus eius" található. Aeneas Sylvius keleti magyar adata így nem kapcsolahtó a Jugria kérdéshez, noha már a 15. században is ahhoz kapcsolták. Ennek oka az orosz ugry = jugry azonosítás európai elterjedése volt a nyugatra irányuló orosz diplomáciai akciók következményeként,1 3 4 ahogy Bonfini közvetlenül utal arra a fonásra, ahonnét az azonosítás származik, s Ransanus, feltehetően magyar közlése alapján,13 5 már egy olyan teóriára reflektálhat, amelyik Jugriát tartja a magyarok őshazájának. Hogy ez a teória magyar, ill. magyar kapcsolatú tudományosságból származik, arra elég világos utalás, hogy — mint Gombocz adattárából látható - más korai európai Jugria-említések hallgatnak a magyarokról. Julianus magyarjainak maradványai tehát két évszázad múltán is megtalálhatók az Oka-Volga vidékén. Területileg persze nem ugyanott, ahol Julianus utazásának idejében voltak, ami természetes annak figyelembevételével, hogy az 1230-as évek végének mongol felvonulása a Közép-Volga vidék etnogeográfiájának módosulását idézte elő: már Julianus második útja alkalmával hallunk nyugatra menekülő keleti magyar töredékekről. A terület népeinek-népcsoportjainak nagy ütemű átcsoportosulása csak a 15. század második, 16. század első felében szűnhet meg, amikor a középső Volga vidékén egy évszázadig két szilárd államalakulat, a moszkvai nagyfejedelemség és a kazáni kánság állandóbb határai és belső rendszerük gátat szabnak egy nagyobb méretű népi mozgásnak. Ezt a körülményt a vidék népeinek későközépkori topográfiájának kialakulásakor bizonyára figyelembe kell vennünk. 131 Duchovnye i dogovornye gramoty velikich i udel'nych knjazej XIV-XVI w., M.-L. 1950. n° 76. 284. 13 2 Vö. Moór E.: Acta Etnographica ASHII. 129. 133 Grekov-Jakubovskij: Zolotaja orda 418-419. Aeneas Sylvius adatát először Bendefy L. (Túrán XX-XXI. 1937-38. 138-153) vonatkoztatta a keleten maradt magyarokra. 134 Vö. Gombocz, NyK 46. 176-177. 13 s Uo. 178.
