Századok – 1977
Közlemények - Vékony Gábor: Adatok Julianus utazásának topográfiájához 1175/VI
1188 VÉKONY GÁBOR XII (262) kerel népének tárgyi és kronológiai okokból nincs köze a nyugati magyarokhoz, így természetesen ez a népnév nem is származhat a magyar király szóból. Ugy véljük viszont, hogy jó úton járt Pelliot, amikor ezt a népnevet egy Carpininél szereplő névalakkal vetette össze.11 4 Carpini VII 9. alatt ugyanis a tatárok által legyőzött népek között, a volgai bolgárok után találunk említve egy Karola nevű népet: „ ... Byleri id est Magna Bulgaria, Catora (Karola, Korola, Corotn, Colona)... "-11 5 Ezt Risch Bretschneider alapján a karlukokkal azonosítja,11 6 Györffy pedig a következő „Tomiti" névvel együtt kori-tümet-nek olvasná.11 7 A Bretschneider-Risch-féle azonosítást már Pelliot jó okkal elutasította,11 8 de a szövegváltozatok Györffy magyarázatát sem erősítik meg, amihez vegyük hozzá, hogy Carpininál egy esetben sem fordul elő egy név két részben való közlése, ill. elírása. A bolgárok után, a bolgárokkal való együttes szereplés ugyanakkor nyomós ok arra, hogy Carpini Karola-ját az MTT kerel-jeivel kapcsoljuk. Ligeti egy ilyen azonosítást azzal az érvvel gyengít, hogy a geográfiailag rendszertelen népjegyzék alapján aligha lehet egy nép lakhelyét meghatározni,11 9 ezzel azonban figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a népvévsorban topográfiai sorokat találunk (amelyek egymáshoz való viszonya valóban rendszertelen), s gyakran előfordulnak geográfiai kapcsolatban levő népnévpárok (pl. Kangit, Comani). Utóbbiak közé lehet sorolni a „Bulgaria, Karola" párt is, ami ugyanolyan belső viszonyt mutat — ezt újra hangsúlyoznánk — mint az MIT XII (262) „bolar, kerel" adata. Azonosításunk esetén persze problematikus lesz a két név eltérő vokalizmusa, s Carpini alakjának végződése. Úgy tűnik azonban, nincs komoly akadálya annak, hogy ezt a Carpini-féle alakot valamilyen orosz közvetítéssel magyarázzuk. Szerzőnk egyrészt adatolhatóan érintkezett oroszokkal Karakorumban is, másrészt a legyőzött népek jegyzékében szereplő „Mordui, Torci, Gazari, Samogedi" nevek sem igen magyarázhatók másként, mint orosz forrás feltevésével. A mordui ugyanis egy orosz mordbva latinizált plurálisa, de különösen sokat mond a torci név, amely mindenképpen az uzokra használt orosz torkb megfelelője.120 Orosz forrás feltevése esetén pedig jól magyarázható Carpini alakjának végződése, ez az -a ugyanis az idegen eredetű neveknél használt terület- és (népnév)képző lesz.12 1 Orosz közvetítéssel válik érthetővé Carpini Karola-jának vokalizmusa is, ha ennek és a kerel alaknak egy kárál előzményt teszünk fel. Mivel az oroszban az á ű-val vagy ja-val helyettesítődik, a Carpini-féle forma azonosítható egy kárál-bői származtatható orosz kárala-\al. Nézetünk szerint e, magyarokkal kapcsolatba hozható név szerepelt eredetileg a Julianus levélben is, ill. torzult abban thartari alakúra. Utóbbi írásképét a kéziratok állandó t ~ c cseréi miatt charari-ra is javíthatjuk, egy ilyen alak csak az r utáni t hiányával tér el a thartari-tól, s a másoló a hasonló írásképű ismeretlen nevet könnyen elírhatta az általa ismert thartari-ra. Emendált alakunk egy orosz *karar-1 adhat vissza (de 11 * Pelliot: i. m. 139-141. 115 Wyngaert: 89. Vö. D. Sinor, Journal of the Royal Asiatic Society 1957 oct. 200. 11 6J. Risch: Johann de Piano Carpini, Geschichte der Mongolen und Reisebericht 1245-1247. Leipzig. 1930. 193/7. j. 117 Györffy Gy.: Napkelet felfedezése 235/233. j. 11 "Pelliot: i. m. 140. 119 Ligeti: i. m. 140. II "Ezekre: Rasovskij: Seminarium Kondakovianum VI. Praga. 1933. 50. skk. III Zsirai M., NyK 48. 43-45.
