Századok – 1977
Közlemények - Vékony Gábor: Adatok Julianus utazásának topográfiájához 1175/VI
JULI ANUS UTAZÁSÁNAK TOPOGRÁFIÁJÁHOZ 1185 össze.8 8 Mivel azonban a merja terület ekkoriban a Vladimir-suzdali fejedelemséghez tartozott,8 9 itt inkább a független marikat kell értenünk a Volga-Vjatka közötti területen. Bulgária ezektől D-DK-re helyezkedik el, Wedin Veda) pedig az utóbbitól DNy-ra. Poydowia9 0 Julianus szerint a mordvinok országa, Wedintől Ny-ra, ill. ÉNy-ra helyezhető. Nehezebb Faschia ~ Sascia elhelyezése. Gombocz,91 s utána mások Szakszinnal azonosították, annak előrebocsátásával, hogy nyilván Sascia a helyes kézirati hagyomány. Kétségtelen, hogy míg a Dudik-féle változat több tényanyagot tartalmaz, névalakjai romlottabbak. (Fulgariam Bulgarum helyett, Recennie ~ Risennie, Orvcheruch ~ Qrgenhusin = ?Voronez), s a Faschia alak c/j-ja mindenesetre pontosabban adja vissza a név bizonyára eredeti -k/q- hangját. Részünkről ezt a Faschia alakot Rubruk Pascatur Pascata, Paschata, Pascatir) nevével állítanánk egybe,9 2 ami forrásunk topográfiája alapján azonosítható a baskírokkal. Figyelembe kell itt vennünk, hogy Faschia azonosításához a Közép-Volga-Káma vidékén a 13. században aligha találunk megfelelő névalakot a baskírokén kívül. Másrészt a mongolok a bolgárok 1236-os leverése előtt valóban uralmuk alá hajtották a baskírokat,9 3 így jogosan számolhatunk említésükkel Julianusnál.9 4 Ha ezt a vázolt topográfiai képet Julianus kronologikus rendjével összevetjük, akkor ki kell derüljön, hogy a tatárok először a baskírokat, majd a cseremiszeket támadták meg, ezután fordultak a bolgárok ellen, az utóbbiak legyőzése után pedig nyugati irányban támadtak Vedára és a mordvinokra (Merowia újbóli említése minden bizonnyal másolási hiba lesz). Mivel a bolgárok végső veresége 1236 őszén történt,9 5 ez év tavaszán-nyarán a tatárok már birtokában voltak Meroviának, ebből érthető meg, hogy Julianus ottjártakor9 6 a pogány magyarok szomszédságában vannak (ill. van egyik seregük),9 7 ti. a Volga túlpartján állomásoztak, — így a Riccardus-jelentés vizsgált helye nem alkalmas a Baskiria melletti érvelésre. Topográfiai vizsgálatunkból egyben kiderül, hogy a Julianus levél tatár hadjáratra vonatkozó adatai a helyükön vannak, kivéve Magna Hungáriát, amelyre vonatkotóan az eddigiekkel ellentétben azt következtethetnénk, hogy keletre van Bulgá-B * Gombocz: i. m. 10/2. j. 89 Vö. Mongajt: i. m. 43. kép, Smirnov, MIA 28. LXI. tábla. 9 0 Ha igazolható, hogy ez a Poydowia egy eredeti Pojovbja változata, amely szabályos orosz területnévképzés a mordvin Jov 'Moksa folyó' névből, akkor a tatár iga alá került mordvinok területét pontosan meghatározhatjuk, s ekkor megint bolgár kapcsolatú moksákról lenne szó! 91 Gombocz: i. m. 10/1. j. 92 Rubruk XXI 1-2, 5, Wyngaert: 218-220. 9 3 MTT XII (274) ed. Ligeti, 132, erre ld. fentebb. 9 4 Ezek a névalakok nehezen magyarázhatók, a szókezdő p- miatt viszont biztosan nembaskir eredetűek. Számolhatnánk népetimológiával is (vö. komi-perm. otir 'nép'), úgy tűnik azonban, hogy más úton közelebb kerülünk e nevek eredetéhez. Rubruk Pascata/Paschata alakjai ugyanis meglepően közeiesnek a baskír név mongol többeséhez, a bafigit <baJgit-\\oz. A Pascatur forma - ha eredetibb - a mongol többes alapján létrejött keverékforma lehet. Julianus Faschia-ja a mongol többesből helytelenül kikövetkeztetett singularisból származhat. Persze a hang megfelelések ekkor is problematikusak, de a név útját nem ismerjük. 9s Grousset: i. m. 329, V. D. Grekov-A. Ju. Jakubovskij: Zolotaja orda i ejo padenie. M-L. 1950. 207-208. 96 Julianus útját Dörrie, 138. keltezésével - 1234-5 - szemben továbbra is 1235-6-ra tesszük. 9 7 Vö. Döme, 158. 6 Századok 1977/6
