Századok – 1977
Tanulmányok - Baar Lothar: Az NDK népgazdaságának kiindulási és fejlődési feltételei az antifasiszta demokratikus átalakulás és a szocializmus alapjainak lerakása idején (1945–1961) 1124/VI
1144 LOTHAR BAAR meglevő egyetlen fémkohászati üzemet kerek 120 millió márka befektetésével modernizálni.9 4 Ehhez teljesen új kapacitásokra volt szükség, melyeket 1950 óta az Eisenhüttenkombinat Ost és a Calbe melletti Hüttenkombinat West építésével létesítettek. 3.3. A Németország kettőosztása által keletkezett és részben még tovább fokozódó aránytalanságok azonban semmiképp sem korlátozódtak a fémkohászat és fémfeldolgozás közti rossz arányra. Emellett messzemenő következményekkel járt a közvetlenül meglevő primér-energiaellátás és az ipari kapacitás közti aránytalanság. A kőszénhiánynak itt különösképpen fékezően kellett hatnia, hiszen a második világháború előtt a kőszénbányászatban az NDK területe kereken 2%-ban részesedett. Ez mindenekelőtt azért volt így, mert éppen a kőszén terén állt fenn szoros összefonódás más iparágakkal. A csekély saját kőszénelőfordulás és a Nyugat-Németországból jövő szállítmányok teljes elégtelensége ebből az okból nemcsak a villamosenergia előállítását nehezítette meg tetemesen. Nyugat-Németország — a maga kőszénbányái folytán — a koksztermelés 99%-ával is rendelkezett.9 5 Abban a mértékben, ahogy az NDK feketefémkohászata kifejlődött, jó minőségű kokszolható kőszén lelőhelyek hiánya folytán újabb aránytalanságoknak kellett keletkezniük. Ezen túl a kokszolásnál adódó kőszénkátrány, amely fontos nyersanyaga a vegyi iparnak, szintén nem állott rendelkezésre az NDK-ban. E sokfajta nehézség leküzdése csak részben történhetett barnaszénnel; ennek termelésében az NDK területe 1936-ban igen nagy mértékben, 64%-ban részesedett, és ezzel még ma is vezető helyet foglal el a világon. A barnaszéntermelésnek ezért a háború után gyorsan el kellett érnie a háború előtti színvonalat. Ez mégsem lehetett teljes kompenzáció a kőszénért, mert a barnaszén nemesítése több termelési fokozatot, és ezzel nagyobb társadalmi munkafelhasználást igényel, és mert a kőszenet nem lehet minden esetben barnaszénnel pótolni. Sikeres volt azonban az NDK tudósainak fáradozása, hogy a fémkoházsathoz szükséges kőszénkokszot barnaszénből előállított kohóképes koksszal pótolják. Az erre a célra Lauchhammerben épített nagykokszoló már rövid idő múlva jelentős mennyiségű magashőfokú kokszot tudott előállítani barnaszénből.9 6 A villamosenergiatermelés területén szintén messzemenően sikerült az átállítás barnaszénre. Ezt igen világosan mutatja a következő összeállítás:9 7 Az energiahordozók százalékos részesedése a villamosáramtermelésben Németországban 1936-ban és az NDK-ban 1955-ben: Villamosenergia 1936 NDK 1955 kőszénből barnaszénből vizierőműből egyéb éghető anyagból 46,5 5,9 35,2 88,2 16,2 2,6 2,1 3,3 94 Neues Deutschland (B) 1965. május 9., 10. 9 'Westdeutschland unter den Gesetzen der Reproduktion des Kapitals. 134. 9 4 Die Volkswirtschaft der DDR. 116. 91 H. Koziolek: i. m. 12. 9 7 96 9 S
